|
|
 |
|
 |
Megépüljön-e, hol legyen az egri versenyuszoda?
|
1989 január 14., szombat - Szombaton vitára hivta az egri lakosokat a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportja egy, a város közvéleményét igencsak foglalkoztató témában: megépüljön-e, hol legyen az egri fedett versenyuszoda? Mintegy kétszáz résztvevő előtt, a Neumann János Szakközépiskolában, felkért előadók ismertették a beruházás előtörténetét, a helyszin kiválasztásának érveit, a város vízellátásának helyzetét és a gyógyforrásokban rejlő idegenforgalmi, gazdasági lehetőségeket. Tájékoztatót tartott a városi tanács elnökhelyettese, a vízmű vállalat főmérnöke, a térségben kutatásokat végző geológus és orvos is.
A fürdő kultúrájáról és egykor úszósportjáról is méltán híres
városban az első, ma is működő uszodát 1923-ban építették. A 60-as
években épült a következő, a 33 méteres medencéjű fedett uszoda,
amelyet néhány esztendeig tartó működés után életveszélyessé
nyilvánítottak és bezártak. Végleges lebontásáról 1986-ban döntött a
város vezetése. Ekkor határozták el egy újabb, versenysportokra
alkalmas fedett uszoda építését, s a tanács testülete az elmúlt
évben döntött annak helyéről is: a hőforrások közelében, a lebontott
régi uszoda mellett épülne az új. A helybéliek közül azonban sokan
aggódnak amiatt, hogy egy újabb építkezés az értékes
gyógyforrásokban, nem tesz-e jóvátehetettlen kárt, s egyáltalán: a
térség labilis talajszerkezete nem ítéli-e elődje sorsára az új,
mintegy 300 millió forintért épülő versenyuszodát is?
A vitafórumon kiderült, hogy a város lakói igen kevés
információval rendelkeznek a döntések előkészületeiről. Érzelmi
alapon elfogadhatják a hivatalos álláspontot és annak ellenkezőjét
is. Uszodát mindenki szeretne, hiszen sérti a helyiek büszkeségét,
hogy létesítmények hiányában elsorvad az egri úszósport, szeretnének
azonban meggyőződni a turisták millióit vonzó gyógyforrások
megőrzéséről is. Sokan itt hallottak először arról, hogy a Szent
József Forrás vize, amely szintén az említett területen fakad,
összetétele révén Európa legértékesebb ásványvizei közé tartozik. A
vitafórum részvevői azt kérték a helyi vezetőktől, hogy mérlegeljék
újra döntéseiket, s érveiket időben tárják a nyilvánosság elé.
Ezáltal később jelentkező, káros következményeket háríthatnak el.
(MTI)
1989. január 14., szombat 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|