|
|
|
|
Országgyűlés - visszhang - 2.
|
Budapest, 1989. január 11. szerda (MTI-AP/AFP/Reuter/DPA) - A legfontosabb nyugati hírügynökségek szerdán szinte egyhangúlag úgy fogalmaztak, hogy az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények elfogadásával a magyar parlament - a kommunista Kelet-Európo történetében először - ,,kikövezte az utat,, egy többpártrendszer kialakulása számára.
,,Magyarország kikövezte az utat a kommunista hatóságok ellenzéke számára szerdán, amikor a parlament a független pártok és a nyilvános tüntetések engedélyezése mellett szavazott,, - ezekkel a szavakkal vezette be tudósítását a Reuter hírügynökség, amely a továbbiakban Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert idézi. A miniszter a Reuternek úgy nyilatkozott, hogy ezek voltak az első lépések a magyar politikai rendszer átalakítása felé, amely azt jelenti, hogy a tekintélyelvű politikai rendszer átváltozik pluralistává. Ugyanez a hírügynökség megszólaltatta Kőszegh Ferencet, a Szabad Demokraták Szövetségének ,,szóvivői,, minőségében. Eszerint a szervezet ,,óvatosan,, üdvözölte az új törvényt, hiszen jobban szerette volna, ha az azonnal lehetővé tette volna az ellenzéki pártok megalakítását. A UPI - egyébként tárgyszerű - híradásában visszautalt arra, hogy az elmúlt hetekben Grósz Károly többször kijelentette: a pártnak nem áll szándékában másoknak átadni a hatalmat, ugyanakkor kész tárgyalni mindenkivel, aki őszintén akarja a szocialista nemzet javát. A legtöbb hírügynökség - így az AP és a DPA - kifejtette, hogy a kétnapos vitában a reformok gyorsaságának a kérdésében összecsaptak egymással a nagyobbfokú pluralizmus hívei és az ,,ortodox,, kommunisták. A nyugatnémet hírügynökség kiemelte: több felszólaló követelte, hogy az egyesülési törvényből töröljék azt a passzust, amely szerint a kommunisták pártja mellett létrehozandó új pártokról egy külön törvény rendelkezzék. Az AFP Berecz János, Szentágothai János és Puja Frigyes felszólalását külön is tömören ismertette. Az AP szerint a képviselők a vita során ,,meggyőzték,, a kormányt, hogy hozza előre a törvény beterjesztésének dátumát ahhoz az időponthoz képest, amelyet a ,,kommunista hatóságok,, eredetileg szükségesnek láttak. A nyugat-berlini Der Tagesspiegel és a Berliner Morgenpost szerdán ugyancsak beszámolt olvasóinak a vitáról. Idézték Kulcsár Kálmánt, miszerint az egyesülési és gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, nem pedig az államtól kapott ajándék. +++
1989. január 11., szerda 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|