|
|
|
|
Országgyűlés (29. rész)
|
x x x Sajtótájékoztató Az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek elfogadása után - a parlamenti ülés szünetében - sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára és Horváth Jenő, a bizottság tagja. Kulcsár Kálmán elmondotta: a két törvény elfogadása jelentős lépés a jogállamiság megteremtéséhez vezető úton. Természetesen a jogszabályalkotókra még további jelentős munka vár. A jogállamiság kialakítása azonban akkor válhat teljessé, amikor a Parlament elfogadja az új Alkotmányt. A párttörvénnyel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a jogszabály munkálatai már megkezdődtek. Nem elsősorban politikai kérdéseket kell megoldani, hanem technikai jellegű gondokat, és szükség van a párttörvénnyel kapcsolatban több jogszabály egyeztetésére is. A párttörvény hatálybalépésekor valószínűleg megtörténik az Alkotmány Bíróság felállítása is, így nem lesz akadálya az újonnan alakuló pártszerveződések regisztrálásának. A párttörvény előkészítésébe bevonják a közelmúltban megalakult alternatív szervezetek képviselőit is. Ez ugyanis már gyakorlat, az új Alkotmány előkészítésénél hasonlóan jártak el. A párttörvényt, a tervek szerint még a parlamenti tárgyalása előtt, társadalmi vitára bocsátják. A készülő alkotmánnyal kapcsolatban az Amerika Hangja tudósítója arról érdeklődött: vajon az alaptörvény rögzíti-e az MSZMP vezető szerepét. Kulcsár Kálmán elmondotta: a jelenlegi szabályozási koncepció szerint az Alkotmány rendelkező részeiben nem kívánják külön meghatározni a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét. Ez ugyanis nem jogi, hanem politikai kérdés. Ugyanez a helyzet a munkásosztály vezető szerepének deklarálásával kapcsolatban is. Az alaptörvénynek az a feladata, hogy megállapítsa a legfontosabb, az állami szervezetek tevékenységében érvényesítendő alapelveket. Az azonban elképzelhető, hogy a preambulumban - amely általánosan foglalkozik a magyar állami, társadalmi fejlődéssel - valamilyen megfogalmazásban rögzítsék az MSZMP tevékenységét. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 16:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|