|
|
|
|
Országgyűlés (27. rész)
|
Ugyancsak elengedhetetlennek minősítette Vass Józsefné azt, hogy a képviselői munka ellátásához szükséges szakértői és egyéb feltételek - így például tájékozódási, konzultálási lehetőségek - ügyében alkossanak külön szabályzatot az Országgyűlés tisztségviselői. Ez a belső működési rendre vonatkozó szabályzat pótolhatná azt, hogy ezek a kérdések - mint arra Korom Mihály utalt - az Országgyűlés ügyrendjében nem kaptak helyet. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda ---------- korrektor-főrevizora három javaslatot terjesztett elő felszólalásában. Kiemelte: fontosnak tartotta volna a bizalmatlansági indítvány megfogalmazását, és megelégedéssel vette tudomásul, hogy ez március 31-ig meg történik. Ez segíteni fogja a jövőben a Parlamentben folyó érdemi munkát. Több képviselői javaslat megvitatását - amellyel egyébként Filló Pál is egyetértett - elhalasztották, mint például a Minisztertanács elnökének a kormányalakításhoz való jogát. Az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti - nem tartotta indokoltnak. Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslata alapján választja meg az állandó bizottságokat, az Alkotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Filló Pál azt ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket, majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan, titkos szavazással tehessék meg. A bizottságok tárgyalásaikhoz szakértőket hívhatnak meg az ügyrendi előterjesztés szerint. A képviselő úgy fogalmazott, hogy állandó és ideiglenes szakértői csoportok létrehozására tehessenek a képviselők is javaslatot, és arról a bizottság döntsön. Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségviselők visszahívása is - megválasztásukhoz hasonlóan csak titkosan történhessen meg - mutatott rá a képviselő. Végül utalt arra a tényre, hogy a Parlamentet a képviselők nem tekinthetik valóban sajátuknak, hiszen az itt működő miniszterelnöki vagy elnöki tanácsi hivataloknak még a környékére sem mehetnek oda. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 16:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|