|
|
|
|
Országgyűlés (20. rész)
|
Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi ------------- Bizottságának első titkára rámutatott: a mai túlfűtött politikai hangulatot egyfajta intézkedési kényszer jellemzi. Ez az Országgyűlés munkájában felfokozott törvényalkotási, -módosítási hullámban jut kifejezésre, azonban a joghézagok pótlásával, a régóta esedékes szabályozásokkal nem lehet várni újabb évtizedekig. Az ország azonban elsősorban nem parlamenti ülésszakokat, új törvényeket, hanem eredményeket vár. Nem azt értékeli például, hogy az Országgyűlés egy éven belül háromszor is foglalkozik az adótörvénnyel, hanem azt, hogy megszünteti-e az adórendszer teljesítmény-visszafogó hatását és a hozzá kapcsolódó túlzott bürokráciát, az illegális jövedelemszerzési lehetőségeket. A továbbiakban rámutatott: olyan Házszabályokat kell alkotni, amelyek keretet adnak az új típusú parlamenti munkához, teret engednek a képviselői kezdeményezéseknek. Támogatta azt a tervezetben szereplő javaslatot, hogy a megyei csoportok és az állandó bizottságok mellett a képviselők törvényjavaslat kezdeményezésére vagy más, képviselői tevékenységgel összefüggő célra csoportokat hozhatnak létre. Kifejtette véleményét a párttag, illetve a párton kívüli képviselők parlamenti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a Parlament megosztásához vezet. Mint kommunista képviselő, igényt tart arra - mondotta -, hogy a párt orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság álláspontját a parlament tevékenységével, az ország helyzetével összefüggő kérdésekben. Úgy vélekedett, hogy a párttagságnak nincsenek az ország lakosságától eltérő érdekei, s ha törekvéseiben a nép, az egész nép érdekeit kívánja érvényre juttatni, akkor célszerű a párton kívüli képviselőkhöz is eljuttatni a párttag képviselők csoportjának rendelkezésére álló információkat. A Házszabály-tervezethez benyújtott írásos módosító javaslatáról szólva kifejtette: az ügyrend 38. paragrafusa lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés a beszámolók alapján értékelő és feladatokat megállapító határozatot hozzon. A határozatra javaslatot tehet az előterjesztő, illetve az illetékes bizottság. A képviselő indítványozta, hogy ezek mellett vegyék figyelembe a vitában elhangzott képviselői javaslatokat is. Kérte, hogy minden észrevételére kapjon érdemi választ. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|