|
|
|
|
Országgyűlés (16. rész)
|
A bizottság véleménye szerint a csoportok megnevezése szükségszerűen szűkítéssel, behatárolással járna, ami ellentmondana a politikai, a parlamenti demokrácia kiterjesztésének. Az előterjesztő elképzelhetőnek tartotta például több, közös érdeklődésű csoport vagy akár klub megalakulását abból a célból, hogy azok elősegítsék az azonos érdekek felszínre hozását, a konzultációt. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevékenysége - fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály - tartalmasabbá teheti az ország munkáját. Számos olyan figyelemreméltó javaslat is érkezett az előkészítő bizottsághoz, amelyet fontosnak tartanak ugyan, de nem javasolják rögzítésüket a Házszabályokban. Sok ezek közül külön szabályozás nélkül is megvalósítható. Ezek sorában dr. Korom Mihály megemlítette azt az indítványt, hogy az Országgyűlés minden ülését a Himnusz eléneklésével kezdje és a Szózattal fejezze be. A bizottság véleménye szerint ezt ünnepi alkalmakhoz kellene kapcsolnia az Országgyűlésnek. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Ezzel kapcsolatban a bizottság elnöke utalt arra: az egyes minisztériumok - a korábbi kritikák hatására - annyira szorgalmasak lettek, hogy szinte elöntik a képviselőket írásos anyagokkal. A vezetésnek át kellene tekintenie ezt a problémát, és gondoskodnia kell róla, hogy a tájékoztatás valóban érdemi legyen. Nagyobb szerepet vállalhatna a képviselői munka segítésében a Parlament könyvtára is. Támogathatná a törvényhozók munkáját, ha a kulturális bizottság alakítana egy könyvtárügyi albizottságot, esetleg az Országgyűlés közvetlen irányítása alá kellene kerülnie a könyvtárnak. Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének. Össze lehetne állítani egy listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. A jelenlegi módosító indítványok most az állandó bizottságokra koncentrálnak. Azt szeretnék elérni: a képviselők ne érezzék úgy, hogy ,,nincsenek egy súlycsoportban,, a kormány részéről megjelent előterjesztőkkel. Volt olyan javaslat, hogy a Házszabály rendelkezzen a pótképviselőkről. A bizottság ezt azért nem fogadta el, mert a pótképviselő nem képviselőhelyettes, és így nincsen államjogilag szabályozandó tevékenysége. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|