|
|
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6.vk.), az MSZMP Politikai ------------ Bizottságának tagja, a KB titkára bevezetőben rámutatott, hogy a korszerű magyar jogállamiság pilléreinek az alapkövét rakja most le az Országgyűlés. Az utóbbi években sokféle módon szóltak ebben az országban a társadalom alulról való, önszervező épüléséről. A most tárgyalt két törvénytervezet jelenti azonban az első igazi garanciát arra, hogy ez a társadalomszervező óhaj joggá váljon. E helyen tényként szólt arról is, hogy e törvények megalkotására a politikai ösztönzést a Magyar Szocialista Munkáspárt májusi országos értekezlete adta meg - mondta. Kiemelte: ezen törvénytervezet előkészítése valóban demokratikus módon haladt, mert mind a nagy, meghatározó társadalmi szervezetek, mind az alternatív nézetek képviselői, az állampolgárok érvényesíthették is elgondolásaikat. Ez a vita - és ezt az országgyűlés előtt is jelentsük ki - politikailag nagyon lényeges, társadalmi berendezkedésünk és fejlődésünk számára meghatározó pontokon módosította, változtatta, ha úgy tetszik tovább demokratizálta, pontosította a törvénytervezeteket. A továbbiakban leszögezte: miközben törvénytervezetekről vitázunk, tudatában kell lennünk annak, hogy a politika alapkérdéséről van szó, a hatalom, a korszerű hatalmi berendezkedés mikéntjéről és a hatalomgyakorlás módjáról. Kié is a hatalom valójában? Ki akar korszerűen berendezkedni? - vetette fel a kérdést, majd kijelentette: a hatalom nem a párté, nem is a kormányé, és még csak nem is egyetlen társadalmi osztályé. Alkotmányunk szerint a hatalom a dolgozó népet illeti meg. E hatalomgyakorlás mikéntjének és intézményrendszerének kialakítása, korszerűsítése, demokratizálása a szó igazi értelmében a köz ügye. - Az MSZMP vezető párt szerepéből ered az a követelmény, hogy a társadalom megérett politikai szükségleteit felismerje, saját céljaként megfogalmazza és a magyar haladás érdekében cselekedjék. Elégséges alappal jelenthetjük ki: az MSZMP egy pártként ismerte fel felelősségét és kezdeményezte, hogy a politikai versenyhelyzetet jogilag is garantáltan építsük be társadalmunk működési rendszerébe. Ajándék-e ez a népnek a párt részéről, vagy pedig alanyi jogon illeti meg? Határozottan állok ezen utóbbi mellé. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|