|
|
|
|
Országgyűlés (14. rész)
|
Puja Frigyes e kérdésekkel kapcsolatban szorgalmazta azt is, hogy az Országgyűlés a jövőben kapjon nagyobb szerepet a politika alakításában. Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.) a megyei ---------- Rendőrfőkapitányság helyettes vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a gyülekezési jog megalkotása jelentős esemény a társadalom demokratikus fejlődésében, valamint a polgári és politikai jogok kiteljesítésében. Mint mondotta, ennek a törvénynek a létrehozása azért sem tűr további halasztást, mert az élet bebizonyította, hogy korábban monolitikusnak vélt társadalmunk valójában igen sokrétűen érdek- és véleménytagolt, és a sajátos nézőpontú csoportok ki akarják fejezni az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontjukat, annak hangot, nyomatékot akarnak adni. Ennek - eddig hhiányzó - törvényes és garantált kereteit határozza majd meg a gyülekezési jogról szóló törvény. Rámutatott: azért is szükséges a törvény a megalkotása, mert így a gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő rendőri feladatokat a legmagasabb szintű jogszabály rögzíti. Ez szilárd törvényességi alapot és keretet ad a rendőri eljáráshoz, intézkedéshez. A képviselő hangsúlyozta azt a véleményét, hogy most, a politikai, gazdasági reformok időszakában a közrend, a közbiztonság fenntartása hazánk egyik legalapvetőbb érdeke, politikai és gazdasági fejlődésünk kedvező nemzetközi megítélésének legfontosabb feltétele. A rendőrség a reformnak és a rendnek egyaránt híve, e kettő feltételezi egymást, míg az anarchia a nem kívánt szélsőségekhez szolgálhat alapul. A gyülekezésről szóló törvényjavaslat is ezt az elvet fejezi ki. A megfogalmazott szabályok az állam- és közbiztonság védelmét, valamint mások jogainak és szabadságának védelmét szolgálják. Rámutatott: a gyülekezési joghoz kapcsolódó rendőri feladatokat és kötelezettségeket a rendőrség nem kérte, de minden civilizált országban ilyen vagy hasonló tevékenységet ugyancsak a rendőrségre ruháznak. A rendőrség igyekezik majd a törvény betűje és szelleme szerint megfelelni feladatainak. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|