|
|
|
|
Országgyűlés (6. rész)
|
Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a jogi, igazgatási és -------------- igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár Kálmán expozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén szereplő törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki álláspontját, s egységes véleményként fogalmazódott meg, hogy e jogszabálygyűjtemények a jogállamiság felé vezető út fontos állomásait jelzik. A vitákban ismételten kiemelték az új Alkotmány mielőbbi kimunkálásának szükségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény elkészülésével egy időben szülessék meg az alkotmánybíróságról szóló törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. A konkrét ügyekben a törvénynek alárendelt bíróságok hivatottak dönteni, azokkal nem az Országgyűlésnek kell foglalkoznia - szögezte le Bölcsey György. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) képviselő írásban tett javaslatot a bizottságnak a miniszterek és államtitkárok felelősségének az Alkotmányban is rögzített meghatározására. A javaslatot azonban a bizottság egyelőre nem támogatja, e kérdésekre az új Alkotmány kidolgozásakor térnek vissza. Egyelőre ,,elnapolták,, Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) indítványát a bizalmatlansági, illetve bizalmi kérdések szabályozásáról. Ennek az intézménynek a bevezetéséhez számos jogszabály módosítása szükséges; a testület állásfoglalása alapján a kormánynak 1989. március 31-éig kell kidolgoznia az ezzel kapcsolatos tennivalókat; a tervezetet az Országgyűlés elé terjesztik. Az Alkotmány-módosítás tervezetét a jogi bizottság - a módosító indítványokkal - egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|