|
|
|
|
Áremelés - szakszervezeti tiltakozások (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - A bejelentett áremelések több helyen arra késztették a szakszervezeteket, hogy különböző módokon egyértelművé tegyék a kormányzat számára: a lakosság türőképessége ezen a területen az elviselhetőség határához érkezett.
A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának elnöksége hétfőn nyilt levelet juttatott el Németh Miklós miniszterelnökhöz. Ebben a megye szervezett dolgozói nevében tiltakoznak a fogyasztói árak január 9-i emelése ellen. A mostani drasztikus áremelés olyan alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások tömegét érinti, amelyek a mindennapi életben nem nélkülözhetők, s különösen nagy terhet ró a lakosság eddig is nehéz körülmények között élő rétegeire. Az intézkedések hatására az átlagosnál is jobban romlik a Csongrád megyében élők helyzete, hiszen itt a bérek és a nyugdijak lényegesen elmaradnak az országos átlagtól. Az SZMT elnöksége kéri a kormánytól, hogy készüljön felzárkóztatási program a hátrányos Csongrád megyei helyzet felszámolására. Több tizezer dolgozó tiz perces munkabeszüntetéssel tiltakozott hétfőn reggel Szabolcs-Szatmár megyében az áremelkedések miatt. A munkahelyi szakszervezeti vezetők már a múlt hét közepén jelezték a szakszervezetek megyei tanácsának, hogy a dolgozók igen kedvezőtlenül fogadták a tervezett áremelések hirét, s tiltakozó megmozdulásokra készülnek. Ebben a helyzetben - mint azt Marik Sándorné szmt-titkár az MTI tudósitójának elmondta - a megye szakszervezeti vezetése úgy döntött: támogatja a dolgozóknak azt a kezdeményezését, hogy hétfőn reggel szervezett keretek között tiz perces munkakezdés-késleltetéssel tiltakozzanak az áremelés ellen. A Szakszervezetek Zala Megyei Tanácsának elnöksége hétfői rendkivüli és kibővített ülésén elfogadott állásfoglalásában elsősorban amiatt adott kifejezést aggodalának, hogy a nagy mértékű áremelés az alapvető fogyasztási cikkek körében történt. Az intézkedés hatványozottan sujtja azokat a területeket, így Zala megye lakosságát is, ahol a bérszínvonal elmarad az országos átlagtóll, és a megélhetéshez szükséges anyagi javak előteremtése különösen nagy erőfeszítéseket kíván. A nyilvánosságra hozott szociálpolitikai intézkedések - egyöntetű vélemények szerint - távolról sem tudják ellentételezni, de még jelentősen mérsékelni sem az alacsony jövedelmű családok kiadásainak növekedését. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 18:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|