|
|
|
|
Talizin a KGST-ről
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 9. hétfő (MTI) - A KGST terveiről, az együttműködés problémáiról és távlatairól fejtette ki véleményét Nyikolaj Talizin a szovjet kormányfő helyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a szervezetben, a KGST fennállásának 40. évfordulója alkalmából a Pravda hasábjain.
Talizin véleménye szerint a szervezet és a tagországok fejlődésének alapfeltétele, hogy a tagországok gazdaságában széles körben alkalmazzák a tudomány és technika legújabb vívmányait. A lap munkatársának kérdésére válaszolva ennek kapcsán kifejtette, hogy sok jogos bírálat éri mostanában a tudományos-műszaki haladás 1985-ben elfogadott komplex programját. Nem arról van szó, mondta, hogy helytelenül határozták volna meg benne a fejlesztés öt alapirányát, - ezek kiválasztása megfelel a tudomány és a technika nemzetközi fejlődési tendenciáinak - hanem arról, hogy eddig a program nem hozott kielégítő gyakorlati eredményeket, tehát gyorsítani kell a benne előirányzott tervek megvalósítását. Ehhez szerinte elsősorban módszerbeli, pénzügyi és szervezési nehézségeket kell leküzdeni. Talizin kijelentette: a KGST egyelőre nem sokat haladt előre az 1988 júliusi ülésszakán kitűzött célja - a tagországok piacának egységesítése - felé. E cél elérésének fontos feltétele lenne, hogy kellően fejlett nemzeti piaca legyen minden tagországnak. Márpedig ezt az állapotot több tagországban egyáltalán nem sikerült elérni, sőt azokban az országokban, amelyekben megvan bizonyos belpiaci egyensúly, azokban sem könnyű ezt a helyzetet megőrízni. Nem véletlen, hogy hol az egyik, hol a másik tagországban kénytelenek kiviteli korlátozásokat bevezetni - mutatott rá a szovjet állandó képviselő. Az együttműködés fejlesztésének gátjai között kitért az árak és a valutarendszer problémáira. Úgy vélekedett, hogy a különböző árszerkezetek és árszintek útvesztőjéből az jelentheti a kiutat, ha szerződéses árakat alkalmaznak, amelyek a mindenkori partnerek kétoldalú alkujában alakulnak ki. Szovjet vélemény szerint a transzferábilis rubel a gazdasági szervezetek közötti elszámolásoknál is alkalmazható, bár emellett fejleszteni kell a nemzeti valutákban való elszámolást is. Hangoztatta, hogy híve a KGST munkájával kapcsolatos nyilvánosság kiterjesztésének. Konkrét részletek említése nélkül elmondta, hogy a szovjet fél javaslatokat terjesztett ezzel kapcsolatban a KGST Végrehajtó Bizottsága elé.+++
1989. január 9., hétfő 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|