|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A képviselők fokozott védelmét szolgálta Filló Pál (Budapest) indítványa. Javaslatára bekerült a tervezetbe, hogy a képviselőnek - amennyiben megbizatásának teljesítése miatt hátrány érné - joga van az Országgyűlés elnökéhez fordulni, s annak közbenjárását kérni. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) a többi között figyelmeztetett arra, hogy megérett az idő az Országgyűlés szervezeti rendjének átfogó felülvizsgálatára, hiszen a Parlament működését nem a jelenlegi feszített munkatempóhoz szabták. Olyan szervezet kialakítását sürgette, amely jobban igazodik a képviselők igényeihez, hatékonyabban segíti őket felelősségteljes munkájukban. Szigethy Dezső (Győr-Sopron) felvetése nyomán a jogi bizottság úgy határozott: javasolja az ügyrendelőkészítő bizottságnak, hogy újólag vegye fontolóra a bizalmatlansági szavazás intézményének rögzítését a Házszabályokban. Tallóssy Frigyes (Budapest) az Alkotmány módosítását is érintő kész szövegtervezettel szolgált e javaslathoz. Részletes indítványa a többi között kimondaná: ,,Ha a Minisztertanács által kért bizalmat az Országgyűlés nem adja meg, illetőleg az országgyűlési képviselők egyharmada a bizalmatlansági indítványnak helyt ad, a Minisztertanács vagy annak tagja köteles lemondani.,, A módosított ügyrend tervezete intézkedik a név szerinti szavazásról is, azzal, hogy annak elrendeléséhez legalább 50 képviselő írásbeli indítványára van szükség. Molnár Ferenc (Szolnok megye) - a közvélemény fokozott érzékenységére emlékeztetve képviselőtársait - túlzottnak tartotta ezt a megkötést, s azt ajánlotta, hogy a korábbi rendelkezést megtartva 30 javaslattevő legyen elegendő a név szerinti szavazáshoz. A bizottság támogatta ezt az indítványt, s arra a szabály-változatra voksolt, amely szerint a képviselők a névsoron bejegyzett aláírásukkal adják nevüket döntésükhöz. A délutáni órákig tartó tanácskozás következő napirendi pontjának tárgyalását az időközben határozatképtelenné vált bizottság elnapolta. Úgy döntöttek, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokhoz érkezett újabb módosító javaslatokat - decemberi ülésükön már részletesen tárgyalták a jogszabály-tervezeteket - kedd reggel, a Parlament munkájának felújítása előtt tárgyalják meg. (MTI)
1989. január 6., péntek 19:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|