|
|
|
|
Örmény-azerbajdzsán felhívás
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 4. szerda (MTI-tud) - A nemzetiségi uszítás, a rendbontások elleni határozott fellépésre, valamint józanságra és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán lakosságát közös felhívásában a két köztársaság párt és állami vezetése. A szerdai jereváni és bakui lapokban közzétett üzenet egyúttal erőteljesen sürgette a menekültek áradatának mielőbbi megfékezését.
A két központi bizottság, legfelsőbb tanácsi elnökség és kormány a dokumentumban is utalt arra, hogy a karabahi probléma nyomán felszínre tört nemzetiségi feszültség, a helyzetet tovább élező sorozatos összetűzések és pogromok mindkét köztársaságból menekültek valóságos áradatát indították el, s számuk mára ijesztő mérteket öltött. Becslések szerint Örményországot mintegy 170 ezer azerbajdzsán, Azerbajdzsánt pedig legalább 150 ezer örmény nemzetiségű lakos hagyta el, s ez a folyamat, mint arról a szovjet sajtó beszámolt, az örményországi földrengés után sem állt meg. A felhívás kitér arra is, hogy mindkét köztársaságban jelentős nehézséget okoz a nagyszámú menekültről való gondoskodás, s különösen nagy tehertétel ez a földrengés következményeinek felszámolása idején. Hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi indulatok szítása, a két nép ellenségeskedése a peresztrojka-ellenes és antidemokratikus erők malmára hajtja a vizet, a két köztársaság vezetése határozott ígéretet tett a helyzet normalizálására, az elvándorlást előidéző okok mielőbbi megszüntetésére, a térségben tapasztalható feszültség enyhítésére. - Nem engedhetjük meg, hogy a nacionalista indulatok a józan ész fölébe kerekedjenek - olvasható a felhívásban. Ezzel együtt szigorú felelősségre vonást helyeztek kilátásba azokkal szemben, akiknek közük volt a más nemzetiségűek helyzetének lehetetlenné tételében, elüldözésében. A két köztársaság vezetése a felhívásban egyúttal garantálta minden állampolgár alkotmányos jogainak tiszteletben tartását, korábbi lakásaik és munkahelyük visszaadását. +++
1989. január 4., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|