|
|
|
|
Az MSZMP és a kerekasztal
|
(Román István) München, 1989. április 8. (SZER, Világhíradó) - Budapesten megtartották az MSZMP által összehívott érdekegyeztető fórumot, amelynek feladata, hogy politikai tárgyalásokat folytasson az alkotmányosságra való átmenetről. Kik, illetve mely szervezetek képviselői nem mentek el a megbeszélésre? Azt mondhatnánk: épp a legjelentősebbek nem. És miért? - ez kiderül Szekeres László budapesti telefonjelentéséből: - Most és így - nemi - ez a nyolcak válasza az MSZMP tárgyalási ajánlatára. A magyar ellenzék nyolc legjelentősebb csoportja a jogászfórum felhívására és koordinálásával kialakította közös álláspontját. A tegnapi ellenzéki egyeztetést követően ma reggel dr. Kónya Imre, a független jogászfórum vezetője a nyolc szervezet megbízásából felkereste az MSZMP KB delegációját a megjelölt tárgyalási helyen, hogy ismertesse közös álláspontjukat, de a hivatalos hatalom képviselője: dr. György István nem volt hajlandó a tárgyalásra. így csak közös írásbeli nyilatkozatukat tudta Kónya dr. átadni. Szombaton délben az ellenzéki képviselők közös sajtókonferencián jelentették be mindezt. Itt Kónya Imre ismertette az ellenzék közös álláspontját. Most értelmetlennek találják a tárgyalást, melyet a hatalmon lévők látszatteremtésre használtak fel. Az, hogy most a nyolcak nem mentek el a kerekasztal-konferenciára, jelzés és gesztus értékű értelmű tett volt. Figyelmeztetni akarják a hatalmat, és komoly, valóban érdembeli tárgyalásokra késztetni. A független szervezetek képviselői hangoztatták közös, és mégis egyéni véleményüket. A Szociáldemokrata Párt szóvivője, Bruckner György, utalt a márciusi MSZMP-ígéretekre, amiből semmi sem valósult meg. Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője eljárási és tartalmi kérdések meg nem válaszolását hangsúlyozta, ami a nem tiszta szándékot jelzi. Az MDF képviseletében Magyar Bálint kijelentette: nem kerekasztal- konferenciára kívánnak leülni, és nem kerekasztalhoz, hanem egy asztal két ellentétes oldalához. Szabad György, a MDF delegátusa hangsúlyozta, hogy az MDF tárgyalna, de nem akárhogy. Csak a többiekkel együtt, kétoldalú tárgyalásokon, ahol az asztal egyik oldalán ülnek a hatalom jelenlegi birtokosai, másikon - a népfórum alapján - az ellenzék képviselői. Fontos kérdésként említette a bős-nagymarosi vízierőművel kapcsolatos kormányálláspont tisztázását is. A Néppárt és a Fidesz kardinális kérdésként jelölték meg a Fidesz meghívását a tárgyalásokra, mely most nem történt meg. A Szabad Európa Rádió kérdését Szabad György válaszában a kérdések kérdéseként határozta meg és kijelentette: A nép maga fogja eldönteni: melyik oldal mögé sorakozik fel. Csak olyan megegyezésre hajlandó az ellenzék, mely esélyt ad a nép tényleges akaratnyilvánítására. A cél felé haladván a fokozatosság nem ismer alkut. A cél: a népszuverenitás. És elmondta az ellenzék közös álláspontját Kossuth Lajost idézve: Rend, csak velünk lehet, akik a szabadság hívei vagyunk. Szekeres Lászlót hallották Budapestről. - Kiegészítésül: Összesen tizenöt társadalmi és politikai szervezetet hívtak meg a tanácskozásra - de csupán heten jelentek meg. Fejti György KB-titkár, az MSZMP tárgyalócsoportjának vezetője érthetetlennek nevezte a meghívottak nagy részének távolmaradását.
1989. április 8., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|