Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Hiányos létszámú kerekasztal

(Pártos Gábor)
London, 1989. április 8. (BBC, Panoráma) - A mai kerekasztal az
ellenzéki csoportok nélkül kezdődött meg ,s emiatt ugyancsak
kérdéses, hogy egyáltalán miféle eredménnyel járhat. Pártos Gábor a
BBC hírmagyarázója a megszokott párbeszéd szélesebb
összefüggéseivel foglalkozik.
    
    Alig több mint egy éve az Új Márciusi Front közzétette programját,
melyben a politikai és gazdasági válságból való kilábolás
módozataira tett javaslatot. Ezek között szerepelt a Parlament
mellett működő országos nemzeti bizottság felállítása, mely
konzultatív érdekegyeztető testületként kívánt tevékenykedni, s
melyben egyenrangú félként vettek volna részt az MSZMP és a
független szervezetek delegátusai.
    
    1988 tavaszán azonban a felhívást még nem lehetett közzétenni. S
csak Kádár János félreállítása után teremtődtek meg a feltételek
ahhoz, hogy a független politikai pártok, és csoportok feltűnésével
egyre erősödő nyomás láttán a kommunista párt végül elfogadja a
többpártrendszer bevezetésének lehetőségét, országos érdekegyeztető
fórum felállítására lenne szükség, ahol helyt kapnának a párt
hagyományos támogatói, például a SZOT és a Hazafias Népfront, de
egyben meghívnák oda a legjelentősebb független csoportokéit,
köztük a létszámát tekintve legnagyobb Demokrata Fórumot is.
    
    Ma reggel azonban a tizenöt meghívott csoport közül csak heten
ültek tárgyalóasztalhoz. A többi nyolc távol maradt és döntését
nyilatkozatban indokolta meg. Az előzményekhez tartozik, hogy egy
héttel ezelőtt az ellenzéki kerekasztal nyolc tagja közösen
megállapodott arról, hogy milyen előzetes alapfeltételekhez kötik
részvételüket.
    
    A követelések egyike az volt, hogy az ellenzéki kerekasztal minden
tagja képviseltethesse magát. A javasolt napirendi pontok^ között
kitüntetett helyen szerepelt az alkotmány, és a választási törvény
megvitatása. Nagy hangsúlyt kapott, hogy kerekasztal helyett a
független csoportok szögletes tárgyalóasztalhoz kívántak ülni, ahol
az egyik oldalon az MSZMP és szövetségesei, a másik oldalon pedig
az ellenzék foglal helyet.
    
    E követelésekből azonban egy sem teljesült. A kommunista párt olyan
látszatot próbál teremteni, mintha a kerekasztal résztvevői sorában
egyfajta centrum-szerepet töltene be az ellenzék és a kemény
vonalas sztálinisták, vagyis a Münnich Ferenc Társaság között. Ezt
a mérsékelt centrista szerepet azonban most nyilván képtelen
felvenni.
    
    Annál is inkább, mert a nyolc független szervezet mellett az Új
Márciusi Front is a távol maradás mellett döntött. Amit azzal
magyaráz, hogy az MSZMP csupán konzultatív jogokat adott a
fórumnak, ahelyett> hogy döntéshozatali kompetenciát biztosított
volna annak.
    
    Ugyanakkor a front bírálta az ellenzékieket is, amiért
konfrontációára törnek. Vajon létrejöhet-e egyáltalán
kompromisszumos megoldás a felek között. Az MSZMP újabban azt
igyekszik bizonygatni, hogy azonosul a többpártrendszerrel. S
emiatt a csonka kerekasztal, melyet csupán a pártot hagyományosan
támogató hivatalos szervezetek ülnek körül, ugyancsak kínossá
válhat.
    
    Az ellenzék a maga részéről nem engedheti meg magának, hogy elvileg
fenn ne tartsa a kerekasztal-tárgyalások lehetőségét. A jövő évi
választásokig a független csoportoknak minden alkalmat meg kell
ragadniuk befolyásuk növelésére, s ennek egyik módja, ha tárgyalnak
a vezetéssel. +++


1989. április 8., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD