|
|
|
|
Interjú Magyar Bálinttal
|
London, 1989. április 6. (BBC, Esti panoráma) - Magyarországon meg csak most kezdenek kibontakozni egy - a lengyelhez hasonló - kerekasztal-megbeszélés körvonalai. A magyar ellenzéki csoportok közül a Szabad Demokraták Szövetsége nemrégiben részletes programtervezettel jelentkezett. A politikai átmenettél foglalkozó szövegrész kiemeli, hogy olyan ellenzéki kerekasztalt kell - még a párttal folytatott párbeszédet megelőzően - kialakítani, ahol a meghívott csoportok előzetesen egyeztetik álláspontjukat. Erről a témáról kérdeztem a néhány napja Londonba érkezett Magyar Bálintot, az SZDSZ tanácstagját, illetve szóvivőjét. Beszélgetésünk elején Magyar Bálint utalt rá, hogy a márciusi programvitató közgyűlésen az SZDSZ maga is javasolta az ellenzéki kerekasztal létrehozatalát, de végül hasznosabbnak találta, ha csatlakozik a Független Jogász Fórum felhívásához, és a megbeszélések lebonyolítását rájuk bízza. - Bármilyen üdvözlendő is - és helyes is -, hogy az egyes politikai mozgalmak megpróbálják saját arculatukat kialakítani és külön-külön megszerveződni, bizonyos kérdésekben alkalmi szövetségeket kéne kötniük, és ezek közül a legfontosabbnak az átmenet politikai játékszabályainak a kialakítása tűnik. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Független Jogász Fórum egy hasonló felhívással fordult a közgyűlésünkön megjelent 1400 résztvevőhöz. Ekkor úgy ítélte meg a közgyűlés, hogy jobb, ha mi a saját eredeti felhívásunktól, nyílt levelünktől elállunk, és a Független Jogász Fórum felhívásához csatlakozunk. A Független Jogász Fórum kiváló közegnek tűnt ebből a szempontból, hiszen nem politikai párt, nem is olyan politikai szervezet, amely direktben közvetlenül politizálni kívánna, vagy a jövőben a választásokon indulni kívánna, vagy politikai párttá akarna válni. A nyolc politikai szervezet, amelyet a Független Jogász Fórum meghívott, az a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz, a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a Független Szakszervezetek Ligája. - Melyek azok a területek, ahol egyetértés várható, és melyek lesznek a vitatott pontok? - Az egyetértés szerencsés módon a legalapvetőbb kérdésekben kezd kialakulni, ezek közül a legfontosabb a párttal való tárgyalások módja. Abban már a legelső találkozón is egyetértés alakult ki, hogy próbáljuk meg magunkat, ezt a kerekasztalt egy ellenzéki kerekasztalként megteremteni, létrehozni, fenntartani és tárgyaló partnerré formálni. A második nagy kérdés, hogy hogyan jutunk el a szabad választásokig, és hogyan sikerül felgyorsítani azt a folyamatot, amelyet a politikai demokrácia kiépítési folyamatának nevezhetünk. Úgy néz ki, hogy ebben is sikerül az ellenzéki szervezeteknek fokozatosan megállapodniuk. Ennek a megállapodásnak a körvonala az lenne, hogy előrehozott választásokra nincsen szükség, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, ez a parlament se nem képes arra, hogy valóban törvénykezzen, se nem rendelkezik azzal a morális felhatalmazással, legitimitással, ami egy ilyesmihez kéne. A parlament feloszlatása és új választások kiírása még egy olyan helyzetben érné a magyar társadalmat, amelyben teljesen szélsőséges eredményekhez vezetne. Egyrészt az MSZMP kezében tartja azoknak az eszközöknek a jó részét, amelyekkel hatékonyan tudja befolyásolni még a helyi szavazókat, másrészt az ellenzéki pártoknak még nem sikerült gyökeret ereszteniük a társadalomban, nem sikerült magukat bemutatniuk, hogy valójában kit és mit, milyen programot képviselnek ezen a politikai palettán. Ehhez kívánna egy nem csekély adalék lenni ez a programtervezet, amit elkészítettünk. - A majdani kerekasztal-tárgyalások során, mely egyrészt az ellenzéki kerekasztal képviselői, illetve az MSZMP között létrejön, mik lesznek várhatóan a vitatott területek? - Már eleve feltételeket kívántunk állítani ahhoz, hogy leüljünk tárgyalni az MSZMP-vel. Az első ilyen feltétel, miszerint nem kerekasztalban gondolkodunk, hanem olyanban, amelynek két oldala van, az egyiken az MSZMP és a vele szövetséges erők, a másik oldalon pedig az ellenzékiek. Az ellenzéki kerekasztal fenntartja magának a jogot, hogy saját oldalának a résztvevőit meghatározza és megszabja, miközben nem kíván beleszólni abban hogy a másik oldalon kik ülnek, hogy az MSZMP a SZOT-ot, a KISZ-t, a Münnich Ferenc Társaságot vagy az ellenállók szövetségét kívánja-e maga mellé ültetni, miközben tudjuk, hogy meghívta őket a tárgyalásokra. De olyan felállásba semmiképpen nem megyünk bele, amely azt a látszatot sugallja, hogy az MSZMP valamilyen mértéktartó, mértékadó centrumot jelentene ezen a politikai palettán. A másik nagyobb különbség köztünk abból adódik, hogy miről is kívánunk tárgyalni. Mi lényegében a szabad választások előkészítésének a játékszabályait kívánjuk megtárgyalni, létre szeretnénk hozni olyan alaptörvényeket, mint az új választási törvény, az egyesülési törvény módosítása, amelyben a pártok tevékenysége és létrehozása is szabályozásra kerül. Tehát nem kívánunk külön párttörvényt, hanem a Büntető Törvénykönyv bizonyos részeinek módosítását, a sajtótörvény vagy tömegkommunikációs törvénytervezet létrehozását. Ezek volnának a főbb törvények, olyan alaptörvények, amelyek valójában a szabad választásokig elvezethetnek, és viszonylagosan egyenlő esélyeket biztosíthatnak a résztvevőknek. A harmadik főbb különbség, hogy a kormányzat ezeknek a tárgyalásoknak nem akar kompetenciát adni, valójában csak egy ilyen tanácsadó szerepre kívánja ezt szorítani. Ezért nem nagyon érdemes összeülni, hiszen arra ott a sajtó, ott vannak más nyilvános vitalehetőségek, el lehet menni a Jurta Színházba, vagy ki lehet bérelni a Kongresszusi Központot, föl lehet lépni, elő lehet adni a különböző álláspontokat. Mi úgy látjuk, hogy csak akkor érdemes leülni tárgyalni az MSZMP-vel, ha ennek a tárgyalásnak kompetenciája van. - Magyar Bálinttal, az SZDSZ szóvivőjével beszélgettem a magyar ellenzéki kerekasztal, illetve a kormányzattal folytatandó tárgyalások elvi előkészítéséről. +++
1989. április 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|