Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Jegyzetek a sajtószabadságról

München, 1989. február 23. (SZER, Magyar híradó) - Ha valaki úgy
gondolta volna, hogy Magyarországon manapság már minden rendben van
a tájékoztatás terén, hallgassa meg Gadó György eszmefuttatását.
    
    - A független politikai mozgalmak március 15-iki megmozdulásainak
egyik lényeges mozzanata lesz a televízió székházának jelképes
lefoglalása. Ennek puszta gondolata is élénk izgalmat keltett a
hatalom táborában, noha mind a párt, mind a tévé vezetősége jól
tudhatja, hogy mindössze egy szimbolikus aktusról van szó, amely az
erőszak minden elemét nélkülözi majd. De épp ezért akkora a
felháborodás. A televízió korunkban a tömegtájékoztatás fő
tényezője és egyben jelképe is. A nemzet, vagyis nem az ellenzék
nevében történő lefoglalása tehát arra kíván figyelmeztetni, hogy
elég volt a hatalom kezében lévő sajtó egyoldalúságaiból,
manipulációiból, a közvélemény durva vagy körmönfont
félrevezetéséből.
    
    Hogy mennyire időszerű ez a figyelmeztetés, azt jól érzékelteti egy
friss példa. A Magyar Nemzet szerdai száma közölte a Magyar Zsidó
Kulturális Egyesület állásfoglalását, amelyet különben rádiónk is
felolvasott. A figyelmesebb olvasók elcsodálkozhattak. A
dokumentumot egy nappal előbb mintha már a Népszabadságban is
olvashatták volna, de ott a Magyar Távirati Iroda közlésében.
    
    Csakhogy a két szöveg nem volt azonos. Az egyesületnek a hazai
demokratikus átalakulást sürgető és a különféle koncepciós perek
áldozatainak haladéktalan rehabilitációját követelő
állásfoglalásából az MTI önkényes módon kihagyott több mondatot.
    
    Ezzel lényegileg változtatott rajta, mondanivalóját erősebbé tette.
    
    Az MTI, amelyet nem először kaphattunk rajta hasonló
mesterkedéseken, azzal takarózik ilyenkor, hogy nem kötelessége a
hozzá eljuttatott közleményt teljes terjedelmében közölni, jogában
áll rövidíteni a szövegeken. Ez igaz lenne, ha az MTI nem lenne
monopol szervezet, ha a fontosabb dokumentumokat megkímélné a
csonkítástól, de főleg, ha a közleményében világosan megjelölné,
vajon teljes vagy rövidített szöveg fekszik-e az olvasó előtt.
    
    Valójában persze szó sincs arról, hogy az MTI a papírral vagy az
előfizetők idejével akarna takarékoskodni. A tájékoztatás
manipulálása és cenzúrázása a cél. Jól szemlélteti ezt a jelen
esetben az, ami az MTI tolmácsolásában kimaradt a szóbanforgó
dokumentumból.
    
    Kimaradt, hogy - idézem - "a társadalom kezdi követelni az elmúlt
évtizedekben elkövetett bűnök jóvátételét". Kimaradt az egyetértő
utalás a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a tevékenységére.
    
    Kimaradt az a megállapítás, hogy - megint idézem -"a cionizmus mint
nemzeti felszabadító mozgalom nem ellentétes a magyar törvényekkel
és így nem képezhette volna törvényes vád tárgyát a cionista
koncepciós perekben".
    
    Az MTI közlemény elhallgatja, hogy előkészületben volt nálunk is
egy per zsidó orvosok ellen, és hogy Auschwitzot megjárt embereket
hurcoltak el a recski táborba.
    
    Kivágta végül az MTI a Zsidó Kulturális Egyesület állásfoglalásából
azt a nyomatékos megállapítást is, hogy - megint idézem - "ezeket a
múltbeli törvénytelenségeket sem elkövetésük idején, sem azóta
senki el nem hiszi, jóvátételüket nem követelte".
    
    A Magyar Távirati Iroda is bőven rászolgált, hogy a nemzet számára
jelképesen lefoglalják a tüntetők, és hogy a pártdiktatúrák
eszközéből a társadalom tárgyilagos tájékoztatásának az eszközévé
változtassák. De ezt már nem jelképesen, hanem ténylegesen! +++
    


1989. február 23., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD