|
|
|
|
Ceausescu beszéde
|
München, 1989. január 30. (SZER, Világhíradó) - A bukaresti rádió csak részleteket közvetített az államelnök és pártvezető beszédéből, de így is érezhető volt, hogy a 71. születésnapján rendezett ünnepségen mondott közel másfél órás beszéde végén Ceausescu határozottan kifáradt. Az előzetes szövegtől időnként el is tért, annyira igyekezett ostorozni a reformpolitikát. A román távirati iroda utóbb kiadott szövegéből ítélve a pártvezető többször is élt valamely szófordulattal, azt a benyomást keltve, mintha elfelejtette volna, hogy néhány perccel korábban már foglalkozott az adott kérdéssel. Ennek ellenére senkit sem ért váratlanul a hosszú beszéd lényege. A 71. születésnapot előkészítő rendezvényeken szinte példa nélküli támadások hangzottak el a reformgondolatok, és egyes, közelebbről meg nem nevezett kommunista országok ellen. Ceausescu bevezetőjében rámutatott arra, hogy eredetileg rendkívüli pártértekezleten szerette volna megvitatni a többi kommunista országban tapasztalható reformtörekvéseket, de belátta, hogy a probléma alapos vizsgálata halaszthatatlan. Ezért születésnapi ünnepségét használta fel, mert ezen számos párt és állami tisztségviselő jelent meg. A korábbi felszólalásoktól eltérően nem a párt nevében emelkedett szólásra, hanem ismételten egyes szám első személyben beszélt és szinte érzelmi húrokat igyekezett pengetni. Elmondta, hogy erősen foglalkoztatja, és egyben komolyan aggasztja a több országban is végbemenő változás. Ceausescu elismerte, hogy nem volt könnyű a gazdasági élet és a mezőgazdaság államosítása, ezért végképp nem érti, miért történhet, hogy egyes országokban a munkásosztálytól, tehát a dolgozó néptől ismét elveszik az addig tulajdonukat képező termelőeszközöket. A pártvezető ezután ismét saját életéből vett példa segítségével igyekezett szemléltetni a követendő utat. Leszögezte, hogy csakis a kommunista párt hatalmának, és forradalmi szellemének erősítésével valósíthatók meg a kitűzött célok. Ceausescu anélkül, hogy Magyarországot, vagy Lengyelországot megemlítette volna, feltette a kérdést: nem követtek-e el hibákat is Romániában? Az alkotmány és a párt alapszabályok tüzetes vizsgálatából azt vezette le, hogy a világ egyetlen államában sem valósítottak meg nagyobb demokráciát, mint a jelenlegi Romániában. Hozzáfűzte azt is, hogy egyetlen olyan hibát sem vétettek, amely ellent mondott volna a szocializmus tanainak. Bukarest álláspontját jól tükrözi a Scinteia című pártlap vezércikke, amely szerint a román tapasztalatok bő forrást jelenthetnek a szocializmus felé haladó népeknek. +++
1989. január 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|