|
|
|
|
Választási nagygyűlés Mosonmagyaróváron
|
1990. szeptember 12., szerda - Választási nagygyűlést
tartott a Magyar Szocialista Párt helyi szervezete szerdán
Mosonmagyóváron. A szónok Pozsgay Imre, a párt parlamenti
frakcióvezetője volt. Az önkormányzati választással összefüggésben
hangsúlyozta: a parlamenti pártok között közmegegyezés van abban a
kérdésben: jó lenne, ha a választópolgárok felismernék ennek az
eseménynek a jelentőségét, és részvételükkel húznák alá a változás
szükségességét a helyi közösségekben. A továbbiakban annak a
véleményének adott hangot, hogy a helyi önkormányzatokat más módon
kell felépíteni, mint az ország törvényhozását. A szocialisták az
önkormányzatokat nem a parlamentarizmus előiskolájának, hanem a
parlamenttel azonos rangú népi döntési intézmény megjelenési
formájának tekintik. Meggyőződésük az is, hogy üres zsebbel nem
lehet az önkormányzatokban politizálni. Éppen ezért úgy vélik, hogy
az önkormányzatok finanszírozását és az egész államháztartás
újragondolását már a választások előtt meg kellett volna oldani. Egy
örökölt újraelosztásos rendszer alapján hozzálátni egy valóságos
önkormányzat létrehozásához vajúdással jár - mutatott rá,
megjegyezve, hogy a jövő évi költségvetést még sajnos a régi
rendszer szerint kell előkészíteni.
A baloldal jelenlegi megítélésével összefüggésben kifejtette: a 40 esztendős sztalinista berendezkedés és az a népi tapasztalat, amely a baloldalt és a szocializmust eleve azonosította azzal a rendszerrel, amellyel nem tudott azonosulni, ez kétségtelenül hosszú időre nyomot hagy. Ha azonban elmúlnak a fenntartások és a karanténba szorító különböző törekvések a pártok között és a pártok ellen, akkor erősödni fog a felismerés, hogy hat olyan párt van a Parlamentben, amelynek mindegyike mindegyikkel koalíciót köthet. Úgy vélekedett: Magyarországon akkor lesz igazi, kiérlelt parlamentarizmus, ha a törvényhozásban egy három pólusú hatalmi központ jön létre, amelyek egyazon rendszer politikai lehetőségeit, alternatíváit fejezik ki. Ha nincs valóságos baloldali tényező, akkor nincs intézményes formája a válság keltette társadalmi elégedetlenségnek - hangoztatta. Kérdésekre válaszolva kifejtette: a szocialisták nincsenek a mezőgazdaság privatizálása ellen, de nem fogadják el, hogy kiindulópontjának ,47-nek kell lenni. (MTI)
1990. szeptember 12., szerda 21:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|