|
|
|
|
Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához
|
-----------------------------------------------
München, 1990. július 22. (SZER, Világhíradó) - Kemény István fűz néhány megjegyzést az önkormányzati törvény vitájához.
- Első megjegyzésem úgy szól, hogy nincs önkormányzat - önkormányzati vagyon, és jövedelem nélkül. A községek és a városok területén van földvagyon, telekállomány, ingatlanok és egyéb vagyontárgyak. Üres léggömb az önkormányzati törvény, amíg ezekről gondoskodás nem történik. A kereszténydemokrata párt például azt javasolta, hogy a földek kerüljenek az önkormányzatok tulajdonába, és a tsz-ek, állami gazdaságok, magántermelők fizessenek bért az általuk használt földért.
Nem tárgyalom most a javaslat mellett és ellen szóló érveket. Csak jelzem, hogy elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is.
Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját.
Második megjegyzésem a vármegyékre vonatkozik. Bibó István mutatta ki hogy a vármegyék túlságosan nagyok, hogy a megyéken belül nincs érdekközösség, és ezért hiába adnak - papíron - a vármegyének önkormányzatot -, ezt a keretet a lakosok nem tudják valódi tartalommal kitölteni. Ennek folytán a vármegyei igazgatás szükségszerűen üres malommá válik.
Bibó azt javasolta, hogy vármegyék helyett "városmegyéket" kell szervezni: a közigazgatás szervezetét a valóságos gazdasági, társadalmi és közlekedési gócok körül kialakult organikus egységekre kell építeni. 1946-os közigazgatási reeformjavaslatában az önigazgatási szervezeteket 70-80 városi, vagy városiasodó központ körüli városmegyékre kívánta bontani. (folyt.)
1990. július 22., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|