|
|
|
|
- Kárpótlási Hivatal - 1. folyt.
|
- Így igaz. Jelen pillanatban 170 ezer fölött van a nyilvántartott kérelmek száma a Belügyminisztériumnál, és várhatóan ez a szám növekedni fog. Ezt különösen jelzi az a tény, hogy az utóbbi két-három hétben ugrásszerűen megnőtt a beadott kérelmek száma - vagyis ahogy tudatosodik az emberekben az a tény, hogy a kormány foglalkozik a jóvátétel intézményével, egyre nagyobb számban jelennek meg az igények, a kérelmezők.
A kárpótlási eljárás tulajdonképpen csak és kizárólag a személyes szabadságukban korlátozott személyeknek okozott jogsértéssel foglalkozna, csak és kizárólag ebben a kategóriában érvényesül tehát.
Ebben a kategóriában természetesen többfajta jogsérelem jeleníthető meg: így a kitelepítés, a tényleges szabadságvesztés büntetés, a közbiztonsági bűntett, az internálás és a málenkij-robot -, amelyek mind-mind valamiféle személyes szabadságot korlátozó jogsérelmet jelentettek a sértetteknél.
A kormány szándékosan - tekintettel az államháztartás nyújtotta lehetőségekre és keretekre - nem tud túlterjeszkedni ezen a körön, vagyis nem tudunk rehabilitációt, reparációt nyújtani az elkobzásos eljárások során elszenvedett sérelmekre - legyenek ezek akár ingó, akár ingatlan vagyonra irányuló elkobzások - és nem tudunk reparációt nyújtani a nem vagyoni jellegű károkért sem. És természetszerűleg csak és kizárólag arról van szó, hogy a ténylegesen szabadságvesztés büntetés ideje alatt elszenvedett anyagi hátrányokat próbáljuk reparálni.
Erre alapvetően háromféle út és csatorna kínálkozik jelen pillanatban: az egyik az lehetne, ami a jelenleg hatályos jogszabályok alapján érvényesül - nevezetesen a nyugdíj kiegészítése. Ebből már megvalósult az első fokozat, miszerint 500 forinttal kiegészül azok nyugdíja, akik egy évet meg nem haladó tényleges szabadságvesztés büntetést szenvedtek, vagy egyéb módon személyes szabadságukat sértették. (folyt.)
1990. július 19., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|