|
|
 |
|
 |
- A magyar gazdaság helyzete - 2. folyt.
|
Ha ehhez hozzátesszük még, hogy beruházói részvételünk ellenére
egyre kevésbé látszik biztosítottnak, hogy a Szovjetunió leszállítja
a szerződésben vállalt 1990. évi olajmennyiséget, az utóbbi napok
eseményei, az egynapos szállításkiesés és a jövő hónapra egyoldalúan
elhatározott mennyiségcsökkentés bejelentése ezt támasztja alá. Ha
figyelembe vesszük, hogy a fizetési mérleg rubel aktívuma 1989-ben
négyszerese volt az előző évinek, megállapíthatjuk, hogy az
összeomló KGST-piacról átszármazó terhek jelentős mértékben járulnak
hozzá a forintinfláció életben tartásához.
A rubel aktívum konvertibilis valutára átszámításának és
visszafizetésének az így keletkező egy-másfél milliárd dolláros
teher megosztásának tisztázatlanságai sem sejtetnek gyors és
megnyugtató megoldást.
Nem megnyugtatóak a belgazdasági kapcsolatok sem. A fedezetlen
fizetési megbízások, azaz a sorban állások összege 1990 áprilisára
már 200 milliárd forintra duzzadt, a tavalyi költségvetési hiány 55
milliárd forint volt, a kétszámjegyű infláció tendenciája
folytatódott, az inflációs várakozás növekedett. Így a biztató jelek
- a privatizáció megindulása, az állami vagyonvédelmi intézmények
kiépítése, a dollárelszámolású külkereskedelmi mérleg 540 millió
dolláros aktívuma - ellenére az idei év rendkívül bizonytalan, és
nemcsak a KGST-szerződések és a tőkés országok támogatása
tekintetében.
Várat magára az államháztartás (...) és az átfogó privatizálási
koncepció kidolgozása, amely nélkül illuzórikusak a kormány azon
kijelentései, hogy a forint konvertibilitása rövid időn belül
elérhető, az infláció egyszámjegyűre szorítható, a privatizáció
gyorsított ütemben végrehajtható, és az életszínvonal süllyedés is
megállítható. A kormány eddigi intézkedései még nem nyújtanak
biztosítékot annak optimista feltételezésére, hogy az alagút végén
felcsillanó fény csakugyan az alagút végét jelzi, nem pedig a
szembejövő gyorsvonat fényszóróját - fejeződik be a Pénzügykutató
Részvénytársaság tanulmánya. +++
1990. július 19., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|