|
|
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (1. rész)
|
1990. június 17., kedd - Az Országgyűlés kedden a Magyar
Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A témához
kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot is
beterjesztett a tervezettet lényegesen meghaladó költségvetési hiány
finanszírozására.
Rabár Ferenc pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a múlt évi nagy mértékű hiány fedezetéhez nem lehet előteremteni a szükséges pénzt újabb kincstárjegyek és államkötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatkozik: az államháztartás hosszú lejáratú magyar nemzeti banki hiteleket vesz fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyűlésnek. A múlt évi költségvetéssel kapcsolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított gazdaság nyomait. Tanulságai idén is megfontolandók, ám a helyzet jelentős mértékben megváltozott. Folyamatban van ugyanis az államháztartási reform, amely nagy mértékben átalakítja a költségvetés szerepét, és remélhetően megszűnnek azok a gondok, amelyek az elmúlt években egyre inkább lehetetlenné tették az államháztartás finanszírozását.
Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke is. Kifejtette: a számvevőszék a múlt évi költségvetés összeállítását megfelelőnek tartja, felülvizsgálata során azonban több megállapítást is tett. Többek között indokolt lenne a vállalatok nyereségadó-kedvezményeinek szűkítése. A tapasztalatok szerint felesleges a jelenlegi, kiterjedt kedvezményrendszer fenntartása a vegyesvállalatok számára, mivel ez nem járult hozzá a jelentős nagyságú külföldi tőke beáramláshoz. Elsősorban kis tőkével alakulnak az ilyen vállalkozások, amelyek esetében indokolatlan a nagymértékű kedvezmény. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy számos megyei tanács likviditása terén alapvető gondok tapasztalhatók. Ez a helyzet várhatóan a jövőben sem változik, így félő, hogy a tanácsok helyébe lépő önkormányzatok egy része működésképtelen lesz.
A költségvetési mérleghiány finanszírozásával kapcsolatban a számvevőszék elnöke alapvetően egyetértett a pénzügyminiszter javaslatával, ám azt is hangsúlyozta: az államháztartás nagymértékű hiteligénye a gazdaság, a vállalkozók kölcsönforrásait szűkíti. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 11:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|