|
|
|
|
Országos szövetségbe tömörülnek a munkástanácsok (1. rész)
|
1990. július 14., szombat - Egységes munkástanács-mozgalom
létrehozása - a különböző irányzatoknak a Munkástanácsok Országos
Szövetségébe tömörítése - céljával országos tanácskozás kezdődött
szombaton délelőtt Budapesten, a Körcsarnokban. A küldötteket,
meghívottakat és érdeklődőket Dénes János országgyűlési képviselő,
az MDF Munkásérdekvédelmi Tanácsa ügyvivője üdvözölte, méltatva a
tanácskozás vállalkozásának jelentőségét. Rendkívül fontosnak tartja
- mondotta -, hogy az ország jelenlegi viszonyai között, a
demokrácia kiteljesedésének időszakában a magyar munkások a
társadalmi-gazdasági átalakulásnak aktív résztvevői legyenek.
A megnyitót követően az egyedileg és különböző módon szerveződött munkástanácsok képviselői mondtak beszédet. Somlay Lajos, a Munkástanácsok Országos Szövetségének és az Elektromos Művek Munkástanácsának elnöke a mozgalom kialakulásának nehézségeire és a továbblépés célszerű irányára utalva megállapította, hogy a mai helyzetben a magyar munkás jogfosztott, ezért hatékony és hiteles munkásérdekvédelemre van szükség. A különböző érdekek érvényesítésében nyílt, világos alkupozíciókat és egyenlő esélyeket kell biztosítani a munkásoknak is, hogy a társadalmi átalakulásnak ne vesztesei, hanem győztesei legyenek.
Rácz Sándor, a Központi Munkástanács elnöke - a hallgatóság nagy tetszésnyilvánítása közepette - indulatosan és erőteljes hangerővel érvelt a munkásérdekvédelem, a munkás ember jogainak biztosítása mellett. Megállapította: a munka jogot formál arra, hogy a munkás tulajdont szerezzen. Kijelentése szerint az élet parancsolja a törvényt, s nem a jogászok. A felkészületlen, alkalmatlan gazdasági vezetőkkel nem szabad tovább vitatkozni. Felszólította a munkahelyi kollektívákat, hogy függesszék fel azoknak a vezetőknek a munkaviszonyát, akik ellenállnak a demokratizálódásnak.
A politikai változás 1990-ben megtörtént, de a gazdasági rendszer még változatlan - mondta Bajtay József, az MDF Munkásérdekvédelmi Tanácsának ügyvivője. Kijelentette, hogy a volt elvtársak még vezetői pozíciókban vannak, s a leváltásukat csak a munkavállalói kollektívák, a munkások, a mérnökök és más alkalmazottak közösségei tudják megtenni. Megilleti őket az a jog, hogy beleszóljanak vezetőik kiválasztásába, továbbá biztosítani kell számukra azt is, hogy munkavállalói tulajdont szerezzenek. (folyt.köv.)
1990. július 14., szombat 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|