|
|
 |
|
 |
A Vagyonügynökség jogállása a Költségvetési Bizottság előtt (1.
rész)
|
1990 június 27.,szerda - Meg kell szüntetni a kettős hatalom
kialakulásának lehetőségét - mondta Matolcsy György, a
Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerdán. a Parlament
Költségvetési, Adó-, és Pénzügyi Bizottságának ülésén, javaslatot
téve az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon
kezeléséről szóló törvény módosítására.
Az állami vagyon hasznosítására, a privatizációs üzletek
ellenőrzésére az előző Országgyűlés hozta létre az Állami
Vagyonügynökséget. Az idén márciusban életbe lépett törvény az ÁVÜ
felügyeletét, vezetőinek megválasztását a Parlament feladatává
tette. Ezt a megoldást akkor az ország politikai helyzete indokolta,
ám mostanra megváltoztak a feltételek. Matolcsy György érvelése
szerint az állami vállalatok privatizációjának irányítása olyan
operatív kormányzati feladattá vált, amely indokolttá teszi, hogy a
Vagyonügynökség irányítását a kormány lássa el. A javaslat szerint
az ÁVÜ hatáskörét - az ingatlanok és a kommunális szolgáltató
vállalatok kivételével - az önkormányzatok vagyonára is ki kell
terjeszteni. Ennek magyarázatául a kereskedelemben, vendéglátásban
megfigyelhető nemkívánatos, "spontán" privatizációs akciók
szolgálnak.
E jogkörbővítő javaslat vált a bizottsági vita központi elemévé.
Soós Károly Attila (SZDSZ) több módosító indítványt is tett.
Érvelése szerint az önkormányzatok kezelésében hagyott vagyon
jövedelme hozzájárul a közösségi forrásokhoz, így elkerülhető a
magas adók kivetése. A magántulajdon megfelelő arányának
kialakításához napi 1,2 - 1,5 vállalatot kell privatizálni. Ha ebbe
a körbe még bevonják a tanácsi vállalatokat is, lehetetlenné válik a
folyamat ellenőrzése. Van elég privatizálni való ezek nélkül is -
hangoztatta. Békesi László (MSZP) célirányos kérdéseket tett fel:
látna-e veszélyeket abban az előterjesztő, ha most csak az ÁVÜ
jogállása tisztázódna, de feladatainak módosítására csak később
kerülne sor? Nem volna-e szerencsés az államháztartási törvénnyel
együtt szabályozni a Vagyonügynökség munkáját? A Belügyminisztérium
jelenlevő szakértője is bekapcsolódott a vitába: felhívta a
figyelmet az ÁVÜ-ről szóló törvény és az önkormányzati törvény
tervezeteinek ellentmondásaira. (folyt.köv.)
1990. június 27., szerda 16:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|