|
|
 |
|
 |
Határozatképtelenség miatt félbeszakadt az alkotmányügyi
bizottság ülése
|
1990. június 7., csütörtök - Határozatképtelenség miatt
félbeszakadt csütörtökön kora délután az Országgyűlés Alkotmányügyi,
Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának ülése.
A testület kétnapos tanácskozásán főként a módosított alkotmány
módosítására benyújtott törvényjavaslathoz eddig beérkezett 34
módosító indítványt vette sorra. Huszonöttel sikerült is végeznie:
ezek egy részét a beterjesztők visszavonták, illetve elvetette a
bizottság vagy több javaslatból egy szövegváltozatot gyúrt. Már csak
nyolc módosító indítvány megtárgyalása várt volna a bizottsági
tagokra, amikor határozatképtelenség miatt kénytelenek voltak
félbeszakítani munkájukat.
A testület tagjai közül többen úgy ítélték meg: tarthatatlan,
hogy a Parlament legfontosabb bizottságának munkáját szinte
állandóan a határozatképtelenség veszélye fenyegeti. Volt, aki úgy
vélekedett: sürgető lenne Balsai István volt bizottsági alelnök -
jelenleg igazságügyminiszter -, illetve Pálos Miklós bizottsági tag
- a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára - helyét
betölteni a bizottságban. Mások megjegyezték: talán levélben kellene
fordulni a bizottság KDNP-s képviselőihez, mert immár a harmadik
ülésről maradtak távol.
A benyújtott módosító javaslatok között voltak és maradtak is
olyanok, amelyek az érvek heves csatáját váltották és válthatják még
ki. A bizottság például már állást foglalt abban - 14 szavazattal
egy ellenében -, hogy a köztársasági elnököt a Parlament válassza
meg. Fontosnak ítélte a képviselők mentelmi jogának kérdését is, ám
vélekedése szerint ezt a képviselők jogállásáról szóló törvényben
lenne célszerű részletesen szabályozni. Tárgyalásra vár még két,
egymásnak ellentmondó javaslat is. Az egyik - Hámori Csabáé (MSZP) -
azt szorgalmazza, hogy a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági
indítványt már a képviselők egytizede is benyújthasson. Orbán Viktor
(Fidesz) javaslata viszont ezt az arányt egyötödében határozná meg.
Salamon László (MDF) más jellegű indítványa az Országgyűlés
esetleges feloszlatására vonatkozó döntéshez kíván garanciális
feltételt beépíteni.
Miután az alkotmánymódosítás általános vitája a plenáris ülésen
nem zárult le, várható, hogy a bizottságnak a későbbiekben további
módosító javaslatokat is tárgyalnia kell. (MTI)
1990. június 7., csütörtök 16:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|