|
|
|
|
Népházat avattak Szerencsen
|
1990. május 31., csütörtök - Csütörtökön Tokaj-hegyalja
kapujában, Szerencsen ünnepélyes külsőségek közepettek felavatták a
kisváros 70 millió forintos költséggel épült Népházát.
A tetszetős kétszintes épület, amely a belváros központjában magasodik, a Makona Tervezői Iroda munkája és természetesen magán hordozza Makovecz Imre építőművész munkáinak jellegzetes jegyeit. Az épületben kapott helyet egy 80 személyes tanácsterem, egy 20 személyes tárgyaló, a város képzőművészeti galériája, egy HBH söröző és étterem, az Országos Takarékpénztár helyi szolgáltató irodája, a vöröskereszt, egy totó-lottózó és több iroda.
A Népházban különböző kulturális, oktatási-nevelési, közösségi tanácskozásokat kiállításokat rendeznek; a galériában a Szerencsről elszármazott neves képzőművészek alkotásaiból nyilt kiállítás.
Az avatóünnepségen részt vett az NSZK-ból a Rajna menti Giesinheim kisvárosból érkezett küldöttség is. Magda Gábor szerencsi és Rainer Klein Giesinheim-i polgármester aláírták azt az okmányt, amely szerint a magyar és az NSZK-beli kisváros testvérvárosi kapcsolatra lép egymással. A Rajna menti városnak Szerencshez hasonlóan 11 ezres lélekszámú lakossága van, s az ottani emberek is elsősorban a szőlőtermelésből élnek. A szerződés értelmében mód nyílik arra, hogy a két város lakói, küldöttségei betekintsenek egymás életébe, kulturális-gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki, szó van németnyelv-tanárok Szerencsre telepítéséről, akik vállalják a város iskoláiban a német nyelv oktatását. Kölcsönösen különböző kiállításokat, bemutatókat rendeznek, például rövidesen a Rajna menti városban bemutatják a világhírű szerencsi levelezőlap-gyűjteményt. Ősszel a Giesinheim-i vásáron a szerencsi csokoládé-, valamint a Cukorgyár, továbbá a Bodrogkeresztúri Kerámiaüzem mutatkozik be, s felvonultatják a rajnai borvidéken a hires tokaji borokat. (MTI)
1990. május 31., csütörtök 11:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|