|
|
|
|
Für Lajos a HM-ben - Új katonai doktrinára van szükség (1. rész)
|
1990. május 24., csütörtök - Göncz Árpád ideiglenes
köztársasági elnök is részt vett a Honvédelmi Minisztériumban
csütörtök délelőtt tartott vezetői értekezleten, amelyen bemutatták
Für Lajost, a tárca új vezetőjét, illetve elbúcsúztatták Kárpáti
Ferencet, a nyugdíjba vonult miniszetert.
Göncz Árpád rövid beszédében egyebek közt arról szólt, hogy napjainkban a Magyar Honvédség valóban a magyar nép honvédségévé vedlik át. Azoknak, akik korábban más meggyőződést vallottak, illetve nehezen határozták el a szolgálat folytatását, azt üzente, hogy minden katonára, aki vállalja a haza védelmét, szükség van. Kérte, hogy mindenki szorongás, feszültség nélkül folytassa a munkát.
Kárpáti Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a katonák lépést tartottak a társadalmi változásokkal, megértették az átalakulás szükségességét, s így ő nyugodt lelkiismerettel adja át posztját az új miniszternek.
Für Lajos bevezetőjében kiemelte: most őrségváltás zajlik az országban, s a katonai életben is. A pártállam időszaka a Magyar Honvédség életében is véget ért. Az Országgyűlés és a kormány előtt két nagy feladat áll: a demokratikus rend megteremtése a gazdaságban, a társadalomban és a politikában; valamint az ország és a nemzet szuverenitásának helyreállítása. E két cél eléréséhez időre van szükség, de néhány éven belül ki kell vívni, hogy az ország valóban méltó, egyenrangú partnere lehessen az európai népek közösségének. A miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak nálunk zajlanak mélyreható változások, gyökeres elmozdulás észlelhető egész Európában. A kontinens kettéosztottsága, az egymással élesen szembenálló katonai tömbök fellazulóban, átalakulóban vannak. Ismeretes a magyar kormány álláspontja a Varsói Szerződésről. E szerint az ország végső célja a nemzeti szuverenitás megteremtése, azaz a szövetségi rendszerből való kilépés. A kormánykoalíció azonban tudja, hogy ezt a döntő fontosságú lépést nem lehet elhamarkodottan, egyoldalúan megtenni. Kizárólag tárgyalásos alapon, az érdekelt felek közös megegyezésével lehet a kiválás feltételeit megteremteni. (folyt.köv.)
1990. május 24., csütörtök 15:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|