|
|
|
|
Megkezdték munkájukat az új Országgyűlés állandó bizottságai (1.
rész)
|
1990. május 4., péntek - Az Országgyűlés alakuló ülésén
választott állandó bizottságok közül - közvetlenül a plenáris ülés
bezárását követően - több már megkezdte munkáját.
Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság titkára, Hack Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: a több órás ülésen három törvényjavaslat megvitatása szerepelt napirenden. Az alkotmány módosításának részeként a május 9-i Országgyűlésen a bizottság javasolni fogja, hogy a Minisztertanács elnöke elnevezés helyett a jövőben a miniszterelnök megnevezést alkalmazzák. Ez a formai megoldás külföldön bevett gyakorlat, csak a szocialista alkotmány rendelkezik másként. Az ülésen élénk vita bontakozott ki a miniszterek, a kormány megválasztását illetően. A jelenlegi alkotmány értelmében a minisztereket az Országgyűlés választja meg, a miniszterelnök javaslatára. Az új elképzelés azt szorgalmazza, hogy a minisztereket - az országgyűlés által választott - miniszterelnök javaslatára az államfő, a köztársasági elnök nevezze ki. A javaslat lényegében egy későbbi változtatás - a konstruktív bizalmatlansági indítvány - előkészítéseként szolgál. A koncepció lényege: a kormány, mint a végrehajtó hatalom birtokosa, egészében legyen felelős a parlamentnek, ne pedig külön-külön az egyes miniszterek. Az ülésen szó volt egy további módosításról, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről. A tervezet szerint a miniszterelnök feladata, hogy meghatározza: saját céljait milyen kormányzati struktúrában tudja a legjobban megvalósítani. A jövőre nézve értelmetlen megkötni a kormány kezét abban, hogy milyen jellegű minisztériumokat hozzon létre.
A bizottság a jövő heti plenáris ülésen a törvényhozást illetően kezdeményezni fogja a társadalmi vitáról szóló jogszabály hatályon kívül helyezését. Ez az intézmény ugyanis csak arra volt alkalmas, hogy elfedje a törvényhozás menetét. Normális parlamenti működés mellett elképzelhetetlen, hogy minden egyes javaslatot egy hónapon át ,,köröztessenek,,. A pártok alapérdeke, hogy a választók elképzeléseit előzetesen megismerjék. A legfontosabb indok azonban az, hogy a törvényhozás menete egyértelművé váljék.
A testület úgy foglalt állást, hogy Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságának visszaállítása jogos igény, erről azonban ne szülessen törvényjavaslat. A Magyar Köztársaság elnöke egyszeri aktussal rehabilitálja őket. (folyt.köv.)
1990. május 4., péntek 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|