|
|
 |
|
 |
A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (1. rész)
|
1990. április 24., kedd - Az új Országgyűlés tíz állandó és
öt különbizottságot alakít május eleji ülésén. Egyebek között erről
állapodtak meg az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítésével
megbízott parlamenti pártok szakértői és a független képviselők
megbízottja keddi megbeszélésükön, a Parlamentben. A bizottsági
tagok létszámában nem sikerült közös nevezőre jutni. A többség
egyetértett a 23-as létszámmal, illetve azzal, hogy négy állandó
bizottság munkájában egy-egy független képviselő is részt vehessen
szavazati joggal. Fodor István, a független képviselők megbízottja a
felkínált lehetőséget nem fogadta el: azt kívánja elérni, hogy
valamennyi független képviselő teljes jogú résztvevője lehessen a
bizottságoknak. A Fidesz különvéleményét hangoztatta: az általuk
fontosnak tartott bizottságoknak 33 tagja legyen, így a kisebb
létszámú pártok is több személlyel képviseltethetnék magukat.
A keddi megbeszélésen az állandó bizottságok számát és
elnevezését illetően különösebb vita nem alakult ki, mert az MDF és
az SZDSZ szakértőinek sikerült egyezségre jutni. Eszerint az új
Parlament állandó bizottságai a következők lesznek:
alkotmányügyi, törvénykezési, igazságügyi;
önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági, rendőrségi;
külügyi;
honvédelmi;
költségvetési, adó- és pénzügyi;
gazdasági;
szociális és egészségügyi;
környezetvédelmi;
kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió és sajtó;
emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi. Elnevezésüket az új
Házszabály esetleg pontosíthatja. Az állandó bizottságokba -
amennyiben azok 23 tagúak lesznek - az MDF 10, az SZDSZ 6, az FKgP
3, az MSZP 2, a KDNP, illetve a Fidesz 1-1 képviselőt delegálhat.
Az öt különbizottság tevékenységi körét és elnevezését is
jóváhagyták. Eszerint házbizottság; ügyrendi, választási és
mandátumvizsgáló, mentelmi és összeférhetetlenségi, valamint
nemzetbiztonsági bizottság alakul. A szakértők egyetértettek azzal,
hogy az ügyrendi bizottságban a függetlenek is helyet kapjanak,
megoszlottak azonban a vélemények abban, hogy a választási és
mandátumvizsgáló bizottságban is képviseltethessék-e magukat. Az
ügyrendi bizottság 14, a házbizottság 13 tagú lesz, a többiben 12
képviselő dolgozik majd, pártonként kettő-kettő. (folyt.köv.)
1990. április 24., kedd 19:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|