|
|
|
|
Vasárnap: választás (1. rész)
|
1990. március 23., péntek - A választójogi törvény
értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a
választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e
törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes
köztársasági elnök március 25-ére, vasárnapra tűzte ki. E 386
képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az azonban
korántsem biztos, hogy már ezen a vasárnapon valamennyi mandátum
,,gazdára talál,,.
A hatályos választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhetnek meg a területi listákon, további 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dől el. A törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe növekszik.
Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők tehát háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon.
A 176 egyéni választókerületben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), különféle pártok támogatásával vagy pártok színeiben váltak jelöltté. Az eddig ismert adatok szerint az egyéni választókerületekben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak; 200-nál is többen független jelöltként indulnak a választáson, a pártok közül pedig négynek sikerült szinte mindenütt jelöltet állítania.
A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az ország 20 területi választókerületében (Budapesten és a 19 megyében) a területi listákon a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot az adott területi választókerületben meg lehet szerezni. A pártok jórésze élt is ezzel a lehetőséggel. Például Budapesten a területi listán összesen 28 képviselői mandátumot lehet megszerezni, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. (folyt. köv.)
1990. március 23., péntek 10:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|