|
|
 |
|
 |
- Mi történt az elmúlt héten? - 2. folyt.
|
Ez vonatkozik Pozsgay Imrének a napokban tett kijelentésére is,
miszerint, ha a baloldalt kiszorítják, az ország nem Európa, hanem a
balkanizálódás felé fog haladni.
Egyrészt még nem tudjuk, hogy Pozsgay pártja, az MSZP a
demokratikus baloldalt, vagy egyáltalán a baloldalt fogja-e
képviselni a politikai skálán. Másrészt ha reményteljesen
feltételezzük, hogy demokratikus baloldal egyik képviselője lesz az
MSZP, más, netán az MSZP-nél fontosabb baloldali erőkkel egyetemben,
nem jogosult a baloldal kiszorítására hivatkozni. Egy párt
kiszorításának ugyanis nem az a kritériuma, hogy történetesen nem
vesz részt a kormányban, hanem az, hogy megfosztják a demokratikus
közéletbe való bekapcsolódás lehetőségétől. Csupán ebben az esetben
lehetne beszélni a balkanizálódás veszélyéről.
Az elmúlt hét során viszont változatlanul előtérben volt egy
másik ügy, amely feltárta, hogy a Pozsgay által emlegetett
balkanizálódás számos terülen már réges-régen bekövetkezett és az
öröksége még ma is a társadalomra nehezedik.
Mint ismeretes Bokor Imre nevezetes leleplező könyve - a
Kiskirályok mundérban - jogos társadalmi vihart kavart fel, és ennek
nyomán országgyűlési különbizottság indított vizsgálatot a
hadseregben meghonosított balkáni állapotok kiderítésére.
A volt honvédelmi miniszter, Czinege Lajos viselt dolgai
kerültek a vizsgálat középpontjába, de anélkül, hogy Czinege
személyi felelőssége elterelné a figyelmet a lényegről egy velejéig
romlott és cinikus hatalmi rendszerről, amelyben a Czinegék nem
véletlenül kerülnek a vezető pozíciókba, ahol szabadjára engedhetik
korrupciós hajlamaikat.
Mint a vizsgálat során meghallgatott egykori notabilitások -
Biszku, Fock, Marosán és mások - tanúvallomásaiból kiderült,
lényegében minden érdekelt vezető tisztában volt azzal, hogy Czinege
mind emberileg, erkölcsileg, mind szakmailag a teljesen alkalmatlan
magyar hadsereg irányítására, többé-kevésbé tudomásuk volt a
korrupciós visszaéléseiről is. De ettől függetlenül majd
negyedszázadig a posztján maradhatott, mert úgymond a varsói paktum
vezérkara a személyével meg volt elégedve. (folyt.)
1990. február 15., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|