|
|
 |
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (2. rész)
|
A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgáló bizottság. A
volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem
volt katonai személyi kérdésekbe. A Czinege Lajossal kapcsolatos
morális problémák tudomására jutottak, de ezek kivizsgálása a
Központi Bizottság illetékes titkáraira, nevezetesen Biszku Bélára
és Korom Mihályra tartozott volna. Már csak azért is, mert a
honvédségnek állami felügyelője nem volt. Fock Jenő mejegyezte: ha
csak a fele igaz volt annak, amit akkoriban Kárpáti Ferenc ez ügyben
Kádár Jánosnak megírt, Czinegét azonnal fel kellett volna menteni.
Hogy ez nem történt meg, s Czinege Lajos oly hosszú ideig a helyén
maradhatott, annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés
parancsnoksága meg volt vele elégedve.
A hadsereg gazdálkodásával kapcsolatban a nyugalmazott
miniszterelnök kifejtette: lehetetlennek tartja, hogy a külföldről
kölcsönként felvett milliárdokat itt herdálták volna el.
Az ülésen szóba került az 1968-as csehszlovákiai bevonulás is.
Erről Fock Jenő elmondta, hogy a bevonulás tényét hónapokkal
korábban eldöntötték, ő és Kádár János csak az utolsó pillanatban -
,68 augusztus elején - adta be a derekát, burkolt moszkvai
fenyegetés hatására. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|