|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Eszmecsere a ,,száznapos programról,, (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. február 1., csütörtök - Alapvető nézetkülönbségek
mutatkoztak néhány kérdésben azon az eszmecserén, amelyet
csütörtökön az Országos Tervhivatalban tartottak a kormány és az
úgynevezett Híd-csoport szakértői. Arról a gazdasági tanulmányról
tárgyaltak, amelyet az MDF és az SZDSZ vezetése által delegált,
valamint független szakértőkből álló munkacsoport (HID) állított
össze 1990. első száz napjára.
A kérdések közül kettőben a kormány és a Híd-csoport véleménye jelentősen eltér egymástól; így különböznek a nézetek a bérliberalizálás kérdésében, illetve az infláció mértékének megítélésében. Míg a kormány a bérliberalizálás jelenlegi formájának fenntartása mellett foglal állást, addig a Soros Alapítvány által támogatott gazdasági válságkezelő program összeállítói a jelenlegi bérszabályozás felülvizsgálatát tartanák szükségesnek. Az infláció megítélésében azért tértek el a nézetek egymástól, mivel a kormány úgy ítéli meg, hogy több olyan mechanizmus is létezik - például: a nagyon szigorú pénzügypolitika, az importliberalizáció kiterjesztése, az adócsökkentések, stb. -, amely garantálja az infláció mértéken felüli felgyorsulásának megakadályozását. A Híd-csoport viszont attól tart, hogy az infláció mértéke meghaladhatja azt a kritikus határt, amikor még ez a folyamat közgazdasági eszközökkel kezelhető, ellenőrizhető.
A fórumon résztvevők több kérdést hasonlóan ítéltek meg. Egyetértettek többek között abban, hogy szükség van antiinflációs politikára; vissza kell szorítani a kettős devizarendszert; meg kell teremteni a külföldi tőkebefektetések infrastrukturális feltételeit; új alapokra kell helyezni Magyarország és a KGST-országok közötti kapcsolatokat. Más kérdésekben csak hosszú távú megoldást tartottak reálisnak. Ezekhez ugyanis új törvényszabályozásra van szükség. A kormány képviselői ezúttal is jelezték: több probléma megoldásán jelenleg dolgoznak. (folyt.köv.)
1990. február 1., csütörtök 18:41
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|