|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés (1. rész)
|
1990. február 1., csütörtök - Csütörtökön néhány perccel 9
óra után képviselői indítványok tárgyalásával folytatta munkáját az
Országgyűlés januári ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos
mindenekelőtt a létszám ellenőrzését kérte, ami szerint 236
képviselő, az Országgyűlés tagjainak 63 százaléka jelent meg.
Bejelentette: Király Zoltán és Raffay Ernő önálló indítványt nyújtottak be arról, hogy alakuljon országgyűlési különbizottság annak kivizsgálására, kik felelősek az ország jelenlegi helyzetéért. Hámori Csaba is önálló indítványt adott be, amelynek lényege, hogy a magas állami köztisztséget betöltő vezetők, valamint a politikai pártok és társadalmi szervezetek országos tisztségviselői tegyenek erkölcsi és vagyonnyilatkozatot, illetve ő is javasolta a korábbi vezetők felelősségének megállapítására egy különbizottság létrehozását. A jogi bizottság szerdán megtárgyalta mindkét indítványt. A vita során a javaslattevők szándéka közeledett egymáshoz, és kompromisszumos megoldás született. Ennek eredményeként mindkét képviselő egy-egy törvényjavaslatot terjeszt a Parlament elé, amelyhez egy országgyűlési határozattervezet tartozik. A jogi bizottság úgy foglalt állást, hogy mindkét törvényjavaslat elfogadását támogatja.
Raffay Ernő (Csongrád m. 1. vk.) a beterjesztett törvény ----------- javaslatáról szólva emlékeztetett arra: még a decemberi ülésszakon szóbeli indítványt tett, aminek az volt a lényege, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy különbizottságot - ha úgy tetszik egy vizsgálóbizottságot -, amely összeállítaná az ország jelenlegi rossz helyzetéért felelős politikusok listáját, s azt átadná a megfelelő állami, illetve igazságügyi szerveknek. Hámori Csaba, az MSZP parlamenti csoportjának vezetője csaknem három héttel ezután adott be egy nagyjából hasonló tartalmú indítványt.
A szerdai vita sorában bizonyos kérdésekben álláspontjuk természetszerűen valóban közeledett egymáshoz, de ez korántsem jelenti azt, hogy itt valamiféle pártközi megállapodásról lenne szó a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Fórum között. Mivel mindkét indítványban hasonló állítások és javaslatok szerepelnek, célszerű volt, hogy a jogi bizottság egy határozattervezetet készítsen elő, amely egyesíti a kettejük indítványában megtalálható azonos tényezőket. (folyt.köv.)
1990. február 1., csütörtök 11:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|