|
|
|
|
Új koncepció a nagymarosi térség fejlesztésére (1. rész)
|
1990. január 25., csütörtök - Új koncepció készül a
félbehagyott bős-nagymarosi vízierőmű-építkezés által érintett
térség infrastruktúrájának fejlesztésére. A szóban forgó területen -
Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Sopron megyében - egyrészt az
sürgeti az új koncepciót, hogy az abbahagyott építkezés már eléggé
előrehaladott volt, másrészt az, hogy bizonyos nagyon fontos munkák
elmaradtak azzal az indokkal, hogy majd a nagyberuházás részeként
végzik el.
Lackó László, a tervek készítésének koordinálásával megbízott belügyminiszter-helyettes elmondta az MTI munkatásrának: az új koncepció alapvető szempontja, hogy az e területen lakó több százezer állampolgár nem szenvedhet hátrányt, a kormány garantálja, hogy az eredeti tervekhez képest a lakosságnak a beruházással kapcsolatos anyagi terhei sem növekedhetnek.
A konkrét tennivalókról szólva rámutatott, hogy a már megkezdett munkákat illetően a nagymarosi óriási munkagödör ,,eltüntetése,, a lefontosabb feladat, a későbbre halasztott fejlesztések közül pedig a szennyvíztisztító-kapacitás növelése, a csatorna- és az ivóvízhálózat bővítése, bizonyos útkorszerűsítések és árvízvédelmi munkák kapnának elsőbbséget. Ehhez azonban mindenekelőtt fel kell mérni a jelenlegi helyzetet - a talaj, a vizek, a levegő tisztaságának mostani állapotát -, s csak e vizsgálatok figyelembe vételével lehet majd dönteni a beruházások szükségességéről és azok fontossági sorrendjéről.
A tudományos vizsgálatok és az ezekkel megalapozott munkálatok fő célja a természet, a környezet legalább jelenlegi állapotának megőrzése. A munkába olyan intézmények szakember-gárdáját is bevonják, amelyek a korábbi, gyakran technokrata szemléletű tervezésben, az építkezést előkészítő tanulmányok kimunkálásában nem vettek részt. A Környezetgazdálkodási Intézeten, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetén, a Regionális Kutatások Központján és más szakintézményeken kívül az érintett tanácsokat és azok tervezővállalatait is bekapcsolják a munkába. Mivel a térség ökológiai állapotát hosszú időre meghatározó közös érdekű kutató, tervező munkáról van szó, nem hiányozhatnak a résztvevők közül a csehszlovákiai szakemberek sem. Új tartalmat kap ezáltal annak a már évek óta működő magyar-csehszlovák albizottságnak a munkája is, amelynek a különféle határmenti fejlesztések, közöttük a (folyt.köv.)
1990. január 24., szerda 22:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|