|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Képviselői indítvány: mindig a nép válasszon köztársasági
elnököt
|
![](../img/spacer.gif)
1990. január 3., szerda - Még a jelenlegi Országgyűlés
módosítsa az alkotmányt úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül
köztársasági elnököt. Sőt, szeptemberre tűzze is ki az
elnökválasztás időpontját, mert ily módon - még kétfordulós
választás esetén is - október 23-án, a köztársaság kikiáltásának
napján beiktathatják hivatalába a Magyar Köztársaság elnökét. Ezt
indítványozza Király Zoltán és Raffay Ernő, Csongrád megye két
képviselője.
Király Zoltán az MTI munkatársának elmondta: önálló képviselői indítványuk a társadalom jelentős részének egyetértésével találkozik. Már a tavaly novemberi népszavazás, de főként az azt követő viták nyilvánvalóvá tették, hogy az állampolgárok sokasága közvetlenül kíván köztársasági elnököt választani. Ez a személyes tapasztalatuk is. Azóta jónéhány párt is erre az álláspontra helyezkedett, annak ellenére, hogy a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása más kompromisszumot tartalmazott. Ismeretes, hogy ez a megállapodás úgy szólt: első alkalommal, kivételesen a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, az új Parlament megalakulását követően viszont ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik.
Az új Parlament természetesen saját belátása szerint dönt majd ebben a kérdésben. De - hangsúlyozta Király Zoltán - nem biztos, hogy az elnökválasztás nem fullad szűk pártérdekeken alapuló ádáz, és kevéssé érdemi vitákba. Ez esetben tehát a nép bölcsessége többet jelenthetne. S ha a jelenlegi Parlament szeptemberre kitűzné az elnökválasztás időpontját, ez nem sértené az új Országgyűlés jogosultságát, viszont elegendő idő állna rendelkezésre a kiválasztódásra és kiválasztásra.
Király Zoltán véleménye szerint attól sem kell félni, hogy a nép diktatúrára hajlamos elnököt választ majd, hiszen már a többpártrendszerű Parlament és az általa választott kormány erős kontrollja nem adna diktatúrateremtő alkalmat a köztársasági elnöknek. (MTI)
1990. január 3., szerda 16:59
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|