|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A népszavazásról - 11. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Magyarázatokról a törvény nem beszél, mégis ezt megtette az Országgyűlés, és bizony súlyosan félremagyarázta a kérdéseket. A harmadik kérdés esetében egyenesen egy csikicsuki helyzetet teremtett, amikor is a magyarázat úgy szól, hogy ha az állampolgár igennel szavaz, akkor elfogadja a parlament által már elfogadott pénzügyminiszteri beszámolót, ha nemmel szavaz - a pártvagyonról van szó - igen, ha nemmel szavaz, akkor pedig nem is kér beszámolót, elszámoltatást az MSZMP-ről. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár akármit csinál, lemond az MSZMP elszámoltatásáról. Hiszen maga a pénzügyminiszter, mint korábban mondtuk, jelentette be, hogy ez nem végleges és nem teljeskörű. Én azt hiszem, ennél rútabbul nem is lehetett volna meghamisítani a szavazólapot, hiszen se az igen válasz, se a nem válasz nem fejezheti ki a kezdeményezőknek az akaratát. A kezdeményezők akarata szerintem arra irányult, hogy az MSZMP ténylegesen és valójában számoljon el a vagyonával, és ez még nem történt meg. - Még annyit tennék hozzá, hogy már úgy látszik ez a szokásos felállás, hogy egymást kiegészítgetjük, hogy hát ez a zárójeles magyarázat, ami a szavazólapon szerepel, ez azt hiszem példátlan a nemzetközi gyakorlatban. Nem tudom elképzelni, hogy bárhol is ezt meg mernék csinálni. Még egy diktatura sem meri talán megcsinálni, egy diktaturának is van annyi esze, hogy bőven rendelkezésére állnak szavazáson kívüli eszközök arra, hogy a lakosságot megpróbálja valamiről meggyőzni. - A népszavazás gondolatának ellenzői közé tartozik az MSZP is, amelynek belpolitikai osztályvezetője, Forgách Imre a Népszabadság múlt hétfői számában azt mondta, hogy az SZDSZ a népszavazás kezdeményezésével megsértette a háromoldalú tárgyalásokat, hiszen ott elkötelezte magát amellett, hogy nem tesz olyan lépéseket, amelyek a tárgyalás eredményét meghiúsítják. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|