|
|
|
|
- A népszavazásról - 10. folyt.
|
- Népszavazás november 26-ikán. Tehát a magyar társadalom politikai szűz területre lép, népszavazás lesz. Hogy bonyolódik le ez gyakorlatilag, talán érdemes lenne néhány szót szólni arról, hogy miben, milyen kérdésekben, hogyan kell, milyen forma szerint kell teljesen gyakorlatilag most dönteni majd a választóknak. - Maga a népszavazás nagyon egyszerű, a választópolgár kap egy értesítést, amelyben közlik vele, hogy hova kell elmennie, hol lesz a szavazóhelység, a szavazás napján reggel 6-tól este 6-ig elmehet. A szavazatszedő bizottságnak módja van arra, hogy adott esetben este 8-ig meghosszabbítsa a szavazás idejét, a választópolgár elballag, igazolja a személyazonosságát, és utána megkapja a szavazócédulát, amelyet zárt fülkében egy kereszt behúzásával igennél vagy a nemnél megjelöl. Tulajdonképpen ennyi a népszavazás technikája, utána a pártok delegátusának a jelenlétében megszámolják ezeket, és ha minden igaz, számítógéppel összesítik a végeredményt. - Mi van ezen a cédulán, szavazó cédulán? - A cédulán a kérdések vannak, sajnos nem pontosan a mi kérdéseink. Először is nem abban a sorrendben, ahogy feltettük, dehát ez volna a legkisebb baj. De apró változtatások is estek rajta, a cédulákon az szerepelt, hogy az elnökválasztás az a szabad választások után legyen. A parlament úgy döntött, hogy a szabad szó az jogilag nem értelmezhető, és ezért elhagyta ezt a kifejezést. De még ez sem volna túl nagy baj. Ami óriási gondot okoz, hogy magyarázatokat fűzött a kérdésekhez. Erre megítélésem szerint a törvény nem ad módot. A törvény taxatíve felsorolja, hogy az Országgyűlésnek határoznia kell a kérdésekről és a népszavazás időpontjáról. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|