|
|
|
|
- A népszavazásról - 7. folyt.
|
Az MSZP - vagy akkor még MSZMP - utolsó ajánlata például a munkásőrségben az volt, hogy 20 ezer fővel csökkentik a létszámot, egyébként marad úgy az intézmény, ahogy volt. Mi ebbe nem nyugodhattunk bele, ezért lett az egyik kérdés, amely a munkásőrség feloszlatására vonatkozott. Az MSZP bent akart maradni a munkahelyeken. Kézenfekvő volt a másik kérdést megfogalmazni: vonuljanak ki a pártok a munkahelyekről. Az MSZMP bejelentette, hogy a vagyonát törvényesen szerezte, arról elszámolni csak a tagjainak köteles. Kézenfekvő volt a harmadik kérdés: számoljon el az állampárt a kezelésében lévő közvagyonról. Úgy döntöttek a tárgyalóasztal mellett, hogy mód nyílik egy puccsszerű elnökválasztásra, egy 10 napos kampánnyal megtartott elnökválasztásra. Egészen egyértelmű volt, hogy egy demokratikusan gondolkodó pártnak el kell követnie mindent azért, hogy ezt lehetőleg megakadályozza. Tehát kézenfekvő volt a negyedik kérdés, hogy az elnökválasztást csak a szabad országgyűlési választások után lehessen megtartani. A kérdések itt teljesen természetszerűleg vetődtek fel, és teljesen természetes volt az összekapcsolásuk. Ezek voltak azok az ügyek mégegyszer, amelyek nem oldódtak meg a Nemzeti Kerekasztal mellett és szemlátomást arra volt szükség, hogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntésében nyilatkozzon a magyar nép, és amint nyilatkozott, amint tömegesen, százezrével aláírta az aláíró íveket, a kérdések egy része azonnal megoldódott szinte. Ekkora hitelt tud érni 200 ezer magyar állampolgár aláírása. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|