|
|
|
|
- A népszavazásról - 5. folyt.
|
Akik még visszaemlékeznek, nagyon jól tudják, hogy az Országgyűlés ülésszaka előtt másfél héttel, az MSZMP kongresszusán dörgő taps fogadta Nyers Rezső bejelentését, hogy az MSZMP-nek igenis ott kell maradnia a munkahelyeken, hiszen ez az emberi jogoknak az elemi feltétele, hogy a pártok a munkahelyeken ott legyenek, beleszólhassanak a munkahelyi fizetésekbe, és az előremenetelbe. Ehhez képest egyértelműen a népszavazási kezdeményezésnek tulajdoníthatóan az Országgyyűlés ezzel szöges ellentétben döntött. Különösen megdöbbentő volt, hogy az MSZMP - MSZP - kongresszusának határozatát senki sem képviselte az Országgyűlés ülésén. Az MSZP vezető politikusai hallgattak. Pedig ezt a határozatot nem évekkel ezelőtt hozták, hanem másfél héttel a kongresszus előtt. Tehát úgy hiszem, hogy egy ilyen kérdésben, amely előre vitatott, hogy ne legyen továbbra is vitatható, népszavazási legitimációra van szükség. Arra, hogy a nép fellebbezhetetlenül úgy döntsön, hogy a munkahelyeken nem működhetnek pártszervezetek. Ha ez megtörténik, akkor senkinek az eszébe nem fog jutni, hogy esetleg mégiscsak maradjanak ott a még effektíve a a munkahelyeken lévő MSZP-szervezetek. - Ugyanez áll a munkásőrségre - hogy én vegyem át a szót - , tulajdonképpen ugyanezt lehet mondani. A munkásőrség az utolsó pillanatig más megoldás tárgya lett volna, hogy ilyen bonyolultan fejezzem ki magam. Tényleg ezt a sajtóban is lehetett követni, hogy az utolsó hétfőn, az Országgyűlés döntése előtti hétfőn döntötték el azt, hogy jogutód nélkül számolják fel a munkásőrséget. Ez is a népszavazási követelés közvetlen következménye volt, hiszen eredetileg decemberben akartak dönteni egy minisztertanácsi határozattal, ami sokkal alacsonyabb szintű jogszabály lenne. Tehát ugyanez áll a munkásőrségre, amit Péter az imént elmondott, a pártvagyonról pedig esett már szó. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|