|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A népszavazásról - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- A Szabad Demokraták Szövetsége, mint köztudomású, a rendszerváltásnak a pártja. De azt hiszem, népszavazásra ezt így feltenni nem lehetett volna kérdésként, hogy akartok rendszerváltást? Aligha lehetett volna ezt így megkérdezni a magyar lakosságtól. Konkrét kérdéseket kellett feltenni. Szeptember végén úgy tünt, hogy ez a négy kérdés, amelynek az igenlő megoldása elvezethet a szabad választásokhoz, a szabad választás pedig a rendszerváltáshoz. Úgy tünt, hogy ezek a legfontosabb kérdések, ezeket tettük fel. Ezért úgy érzem, hogy ez a négy kérdés megéri az első magyar népszavazást. Az állampolgárok, akik elmennek és négyszer igennel szavaznak, azok a boldogabb magyar jövőre, s a rendszerváltásra szavazhatnak, akik pedig otthon maradnak, vagy négy nemmel szavaznak, azok a múltra fognak szavazni. - Még én is hozzátennék valamit: szeptember végén, amikor kezdeményeztük a népszavazást, akkor teljesen egyértelmű volt, hogy ez négy alapvető kérdés. Azóta - éppen a népszavazási kezdeményezés nyomására, ha a tetszik - a parlament két kérdésben, úgy-ahogy döntött, két kérdés tisztázódott. De a másik két kérdés még nyitott maradt: az elnökválasztás módja és időpontja az továbbra is ugyanolyan állapotban van, mint szeptember végén és a pártvagyon ügye ugyanolyan tisztázatlan, mint szeptember végén. - Nos, erre a kérdésre még visszatérnénk. Én előszőr még ezt a népszavazás problémáját firtatnám. Ugye sokan azt mondják, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége két mércével mér. Egyrészt: szorgalmazza a népszavazást olyan kérdésekben, amelyet ő fontosnak tart, másrészt ugyanezzel megakadályozza azt, hogy a köztársasági elnököt most egyszer a nép válassza. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|