|
|
|
|
Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - Tisztelt Köztársasági Elnök Úr Tisztelt Miniszterelnök Úr Tisztelt Házelnök Úr A magyar Országgyűlés 1989. október 31-i ülésén több mint százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazás kiírásáról döntött. A jog diadala fölött érzett örömünket azonban megkeserítette, hogy az országgyűlési határozat önkényesen módosította az állampolgári kezdeményezésben szereplő kérdések sorrendjét, megváltoztatta szövegüket, illetőleg a kérdésekhez magyarázatokat fűzött. Két kérdésben a magyarázatok súlyosan megtévesztőek is. Az Országgyűlés ezzel a döntésével nyilvánvalóan megsértette a népszavazási törvény rendelkezéseit. A törvény ugyanis előírja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdéseket változatlanul kell feltenni. Idegen szöveg hozzáfűzését a törvény a szavazólap tartalmának taxatív felsorolásával zárja ki. Nyilvánvaló, hogy a különböző magyarázatok nem a szavazólapra, hanem a sajtóba, vitára valók. A rövidség kedvéért itt csupán a két legkirívóbb jogsértésre utalunk. Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Nevezetesen arra, hgoy az elnökválasztást a szabad országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e megtartani. A kezdeményezők kérdése világos volt: jó-e népünknek, ha még a mai rendszerben új hatalmi intézményt hoznak létre? Ugyanis egy elsietett elnökválasztás befejezett tények elé állítaná az új, szabad Magyarországot. Tehát hangsúlyozottan az időpontra kérdeztek, és nem az elnökválasztás módjára - közvetlen vagy közvetett voltára -, ahogyan azt az Országgyűlés magyarázata állítja. Ez utóbbiról, továbbá az elnök jogköréről nem határozhatnak a még meg nem méretett pártok megegyezései. Erről hitelesen és végérvényesen csak a magyar nép szabadon választott képviselői határozhatnak majd. Ezért kérték a kezdeményezők a népszavazást az elnökválasztás időpontjának eldöntésére. A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igen szavazatukkal az állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét, és szolgáltassa vissza a kezelésében lévő közvagyont. Ezzel szemben az országgyűlési magyarázat szerint az állampolgárok nemleges válaszukkal lemondanak az elszámoltatásról, igenlő válaszukkal pedig elfogadják a pénzügyminiszter erre vonatkozó előterjesztését. (folyt. köv.)
1989. november 10., péntek 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|