|
|
 |
|
 |
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - A debreceni Demokratikus Ifjúsági
Szövetség felkéri minden szavazásra jogosult tagját, hogy vegyen
részt az 1989. november 26-án kiírt népszavazáson, és erősítse meg
az Országgyűlés közelmúltban hozott döntéseit, így:
- a munkahelyeken, intézményekben, középiskolákban, egyetemeken
ne működjenek pártok, szervezetek;
- a Munkásőrség szűnjön meg;
- az MSZMP számoljon el a vagyonával;
- a köztársaság elnökét a nép közvetelenül válassza meg az
országgyűlési választások előtt.
Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a legfontosabb kérdésben - a
köztársasági elnök megválasztását illetően - megtegyük
észrevételeinket.
A DISZ nem tartja elfogadhatónak és elegendőnek a köztársasági
elnök alkotmányban rögzített jogkörét annak ellenére, hogy ez a
politikai egyeztető tárgyalások eredménye. Ez egy szűk politikai
elit kompromisszuma, amely egy báb, a pártok erős befolyása alatt
lévő köztársasági elnököt konstruált. Jelenleg az ország felnőtt
lakosságának 1 százaléka - körülbelül 80 000 fő - tekinti magát
valamelyik politikai párt tagjának. Az állampolgárok jelentős része
nem képes különbséget tenni pártok programjai között, ennek ellenére
a választójogi törvény a megválasztásra kerülő képviselők több mint
50 százalékát listán (megyei és országos) rendeli el megválasztani.
Valószínű, hogy a demokratikusabb választások élményéhez nem
szokott állampolgárok döntő többsége a pillanatnyi rokonszenv
alapján fog dönteni, így a végleges arányok meghatározásában sok
esetben a szerencseelem lesz a döntő. Ebben a helyzetben szükség van
egy önálló hatalmi ágra, és ez a köztársasági elnök intézménye. Ez
csak akkor lehet független, ha a nép közvetlenül választja, hiszen
ha az új Országgyűlés választja, akkor funkcióját az ország
lakosságának egy szűk rétege által alkotott pártok alkalmi
koalíciójának, vagy - bár ezt most nem valószínű - egy, a
parlamentben abszolút többséget szerzett pártnak köszönheti. Ezért
hiába van joga:
- a törvényeket egyet nem értése esetén újratárgyalásra
visszaküldeni az Országgyűlésnek, hiszen ezt legtöbbször az őt
támogató koalíció döntése ellen kellene megtennie;
- a működésképtelen Országgyűlést jogköre szerint feloszlatni,
ha ezzel - mivel a parlament által gyakorolja hatáskörét - saját
legitimációs alapját szüntetné meg; (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|