|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Négypárti koalíció
|
![](../img/spacer.gif)
------------------ München, 1989. november 8. (SZER, Magyar híradó) - A bevezetőben említett négypárti koalíció nem egy kormánykoalíció terve, hanem a november 26-iki népszavazásra vonatkozó megállapodás. A részleteket Lángh Júlia foglalja össze: - Az 1989. november 26-iki első magyarországi népszavazás megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát - hangzott el azon a ma délelőtti budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a "Négy igen" kampány jegyében tartott közösen négy párt: a Fidesz, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. A négy párt együttes fellépése már önmagában politikai esemény. A négy igen felhívás arra szól, hogy igennel szavazzanak a választópolgárok mind a négy kérdésben azon a népszavazáson, amelyet a parlament a 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére a törvénynek is megfelelően kiírt. Nem felel meg viszont a törvényeknek az, hogy a parlament az eredeti kérdések fogalmazását megváltoztatta és magyarázatokat fűzött a kérdésekhez a szavazócédulákon és a lakossági tájékoztatókban. Ezek a törvényellenesen odabiggyesztett magyarázatok félrevezetőek. A köztársasági elnökválasztás kérdésében például azt sugallják, hogy az igen szavazattal megfosztanák a népet az államfő választás élményétől, holott a kérdés nem az elnökválasztás tényére, hanem az időpontra vonatkozik, és - hangzott el a mai sajtótájékoztatón - amennyiben a nép úgy dönt, hogy nem akar elnökválasztást a parlamenti választások előtt, akkor sem biztos, hogy megfosztotta magát a közvetlen elnökválasztástól, hiszen az új parlament, amelynek az alkotmány szerint az államfő választása a hatáskörébe tartozik, dönthet úgy, hogy ezen változtat. A törvény tehát úgy szól, hogy a népi kezdeményezésre kiírt népszavazás lapja csak az eredeti kérdéseket tartalmazhatja és a népszavazás időpontját, mást nem - tehát magyarázatokat nem. (folyt.)
1989. november 8., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|