|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
SZDSZ: már több mint 100 ezer aláírás
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 16., hétfő - A Szabad Demokraták Szövetsége már több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy az állampolgárok népszavazáson nyilváníthassanak véleményt a munkásőrségről, a munkahelyi pártszerveződésekről, az MSZMP, illetve annak jogutódjának vagyonával való nyilvános elszámoltatásról, valamint a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról. Haraszti Miklós az MTI érdeklődésére elmondta, hogy újabb 50 ezer aláírást adnak át a parlament elnökének. Hozzátette még: ezután is folytatják az aláírásgyűjtési kampányt.
A Belügyminisztérium választási irodájának vezetője, Csiba Tibor elmondta, hogy 100 ezer aláírás esetén az országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást. Az aláírásokat a parlamentnek 8 napon belül kell megküldenie az országos választási elnökségnek, s annak 30 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az aláírások hitelességét. Ezt az Állami Népességnyilvántartó Hivatal segítségével, a személyi számok alapján végzik el. Ezt követően az országgyűlésnek a benyújtást követő legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb 60 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről, s a lebonyolítására 3 hónapon belül kell sort kerítenie. Ennek részleteiről azonban egyelőre korai lenne beszélni, mert a népszavazásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolításánál a választójogi törvény irányadó, ez azonban csak most kerül a parlament elé. Annyi azonban bizonyos, hogy a népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választásra jogosult állampolgárok több mint a fele érvényesen szavaz, illetve több mint a fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésekre. Figyelembe véve az elbírálás hosszú idejét, s azt a körülményt, hogy november végére tervezik a köztársasági elnök megválasztását, felvetődik a kérdés, hogy a benyújtott több mint százezer aláírás halasztó hatályú-e az elnökválasztás megrendezésére. Ezen a kérdésen azonban még a jogászok is vitatkoznak. (MTI)
1989. október 16., hétfő 12:00
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|