|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 5., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt néhány napon a fővárosban több mint tízezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy népszavazás kiírását kezdeményezzék a háromoldalú tárgyalásokon konszenzus nélkül maradt kérdésekről, s vidéken is nagyjából ugyanennyi aláírás gyűlt össze eddig - közölték az SZDSZ képviselői a budapesti Lukács cukrászdában rendezett csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatójukon.
A szabad demokraták szükségesnek tartják, hogy népszavazás döntsön azokban a kérdésekben - Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről?; Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?; Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?; Feloszlassák-e a Munkásőrséget? -, amelyekben a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP semmiféle engedményre nem mutatott hajlandóságot. Az SZDSZ szerint ez a tárgyalási magatartás előrevetíti a veszélyt, hogy a kialkudott átmenet nem valódi demokráciához fog vezetni, hanem olyan rendszerhez, amelyben az Országgyűlés szuverenitását az állampárt parlamenten kívüli hatalmi pozíciói ellensúlyozzák. Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője ehhez hozzáfűzte, hogy aláírásokat gyűjt a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is. Ezek a szervezetek az SZDSZ-hez hasonlóan az említett kérdésekben megfogalmazott fenntartásaik miatt nem írták alá a hároldalú tárgyalásokon született megállapodást. Elmondta, hogy a népszavazás kiírását akkor fogják kérni, amikor eljutnak a százezredik aláíráshoz. Pető Iván a továbbiakban a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás további sorsáról szólt. Kifejtette: függetlenül attól, hogy az SZDSZ nem írta alá a dokumentumot, elég sok probléma van a megállapodás következményeivel. Ezek közé tartozik a köztársasági elnök ügye. A szabad demokraták szerint e kérdésben tulajdonképpen biankó-megállapodás született, hiszen semmilyen részletes szabályozás nem szerepelt a dokumentumban arról, hogy milyen feltételek között kell a köztársasági elnököt megválasztani. A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy majdhogynem puccsszerűen fogják ezt a választást lebonyolítani. Erre utal, hogy a jelölteknek 50 ezer ajánló aláírást kell gyűjteniük gyakorlatilag két hét alatt - szögezte le az SZDSZ ügyvivője. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 16:27
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|