|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Demonstrációk a munkásőrség ellen (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A fővároshoz hasonlóan vidéken is számos tüntetésen tiltakoztak a Munkásőrség ellen, illetve jogutód nélküli feloszlásáért. Az érdeklődés azonban meglehetősen mérsékelt volt. Szegeden, ahol már csak a szemerkélő eső miatt is állandóan változott a kezükben két szál virággal érkező résztvevők személye, átlagosan körülbelül ötvenen tartózkodtak állandóan a Munkásőrség Komócsin Zoltán téri székháza előtt. Meghallgatták a demonstráció szervezőinek, a Fidesz és az SZDSZ városi szervezetének a Munkásőrségnek címzett, s többszörösen felolvasott levelét, amely szerint az ideális az lenne, ha a Munkásőrséget megszüntető parlamenti határozat csak szentesítené azt a jogi szempontból már ténylegesen fennálló állapotot, hogy a Munkásőrség felszámolta önmagát, a tagjai letették a fegyvert és kiléptek a kötelékéből. A tüntetés szervezői egy vakolókanalat és egy szál rózsát tartalmazó ajándékcsomag kíséretében írásban is átadták követeléseiket Körmöczy László munkásőr egységparancsnoknak. A vakolókanállal azt akarták szimbolizálni, hogy a munkásőrök ezentúl ne fegyverrel építsék a szocializmust, hanem polgári munkaeszközökkel. A parancsnok megígérte, hogy a levelet feletteseihez továbbítja. A tüntetés alkalmából a szervezők aláírásokat is gyűjtöttek azoknak a javaslatoknak a támogatására, amelyekről a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon született megállapodás aláírását elutasító szervezetek népszavazást kívánnak. Lényegében hasonló módon zajlottak le a Munkásőrség feloszlatásáért rendezett tüntetések az ország több más településén is. A legtöbben, mintegy ezren, Szekszárdon kapcsolódtak be az eseményekbe, s írták alá az említett követléseket tartalmazó íveket. A Himnusz eléneklésével befejeződött szombathelyi tüntetésnek körülbelül négyszáz résztvevője volt, Miksolcon kétszázötvenen - többségükben fiatalok - emelték fel szavukat azért, hogy szeptember 29, a jelenlegi fegyveres erők napja a jövőben honvédség napja legyen. Gyöngyösön és Kaposvárott mintegy kétszázan vonultak az utcára. Győrött és Egerben száz körül volt a tüntetők száma. Zalaegerszegen, Kaposvárott és Nyíregyházán körülbelül ötvenen vettek részt a tüntetésen. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 21:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|