|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a ---------- független képviselőcsoport nevében jelentkezett szólásra. Mivel a törvényjavaslatok feletti vitát már lezárták, az elnök szavazásra bocsátotta, megadják-e a szót a képviselőnek. A jóváhagyó döntés után Eke Károly közölte: a független képviselőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő javaslatait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el. Ezután a határozathozatal következett. Először a törvényjavaslatokra érkezett módosító indítványokról szavaztak a képviselők, meglehetősen elhúzódó procedúra keretében. A képviselők közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelően a szavazógép, ezért szavazópróbával ellenőrizték a berendezést. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak a két törvényjavaslatra vonatkozó módosító indítványairól - mivel azok egymással szoros kapcsolatban vannak - együttesen szavaztak a képviselők. A beterjesztett indítványok túlnyomó többségével az Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát is szavazásra bocsátotta az elnök, felhíva a figyelmet, hogy azt a bizottság támogatja, ám a beterjesztő miniszter nem ért vele egyet. Az indítványt az Országgyűlés végül elvetette. Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jétől érvényesek. A büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt - az Országgyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. A módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|