Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (19. rész)
Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a Parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költségvetésbe. A miniszter egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek nyíltan vagy burkoltan azt fogalmazták meg, hogy a törvénymódosítások révén jelentősen növekedni fog a bíróságok hatalma. Rámutatott: a szabályozás elvi alapja éppen a három hatalmi ág - tehát a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói - egyensúlyának megteremtése volt. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elsőként a fegyveres testületek helyzetével, a katonai bíráskodással kapcsolatos indítványokat taglalta. Mint mondotta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Hosszú távon azonban abban kell gondolkodni, hogy polgári bíróság ítélkezzen ezen ügyekben is. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Természetesen köztörvényes bűncselekmény esetében erre továbbra sincs mód - fűzte hozzá. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségükben elfogadhatóaknak ítélte. Egy kivételt jelölt csak meg, mégpedig a büntető eljárás 60. szakaszához tett módosító indítványt, amelyben a képviselő javasolta, hogy a törvénytelen úton szerzett bizonyítékokat ne vehesse figyelembe a bíróság. A miniszter e javaslattal is elvileg egyetértett, ám úgy vélte, megvalósításához nem adottak a feltételek. Nem osztotta viszont Südi Bertalan álláspontját, s indoklásképpen kifejtette: az új sajtótörvényben kell majd szabályozni, hogy jogerős ítélet előtt senkit se marasztalhasson el a sajtó. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának - a katonákra vonatkozó részek kivételével - a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1-je helyett - amennyiben a feltételek biztosíthatók - január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. (folyt.köv.) 1989. szeptember 27., szerda 17:09
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »